Sziklaomlás a felsőtárkányi Kő-közben.

Megsemmisült a via ferrata („vasalt út”) egy része

(Baráz Csaba facebook-oldalára március 7-én feltett bejegyzés: https://www.facebook.com/permalink.php?story_fbid=1039829729755428&id=100011852312700)

A Gondviselésnek köszönhetően emberéletet nem követelt a 2021. február 21-én, vasárnap hajnalban bekövetkezett katasztrófa, amelynek kiváltó okai – az Etna kitörése, a lemeztektonikai folyamatok Kárpát-medencei hatása, a szombat hajnalban a térségben mért 1,2 magnitúdójú földrengés, a klímaváltozás és egyéb természeti jelenségek, időjárási folyamatok (fagyrepesztés stb.), valamint az alaphelyzetet meghatározó kőzettani-földtani jellemzők mellett – az antropogén hatás. A Bükkben, Felsőtárkány település határában bekövetkezett hegyomlásban az emberi tevékenység (egy „aktív turisztikai” infrastruktúrarendszer kiépítésével együtt járó „fúrás-faragás”) is jelentős mértékben közrejátszott. Sőt, nyilvánvaló, hogy ez tekinthető kiváltó oknak!

A Gondviselésnek köszönhetően emberéletet nem követelt a 2021. február 21-én, vasárnap hajnalban bekövetkezett katasztrófa, amelynek kiváltó okai összetettek…

Időközben az EgerHírek a sziklaomlás kiváltó okairól kérdést intézett az omlással érintett terület vagyonkezelőjéhez, az Egererdőhöz. Az ok-okozati összefüggéseket átértékelő válasz így hangzik:

„A felelősségi viszonyok tisztázása és a további szükséges teendők meghatározása szakvélemény bekérésére került sor. A szakértői anyag megállapításai szerint a sziklaomlás emberi tényezőre nem vezethető vissza, okozója elháríthatatlan külső tényezők összesége (vis major). A helyzet tisztázását követően indikatív ajánlatokat kértünk be szakipari vállalkozásoktól, a szakértői anyagban jelzett – a közút biztonságos megnyitásához szükséges – további műszaki teendők kapcsán.” (Nem tudni mikor állítják helyre a sziklaomlás miatt lezárt útszakaszt a Bükkben. EgerHírek 2021. 05. 12. https://www.egerhirek.hu/2021/05/12/nem-tudni-mikor-allitjak-helyre-az-utat-a-bukkben/kozlekedes/egerhirek)

Merthogy a „természetvédelem”, az „erdőgazdálkodó” és a „közútkezelő” asszisztálásával – a szükséges szakértői vélemény, a vagyonkezelői hozzájárulások és a hatósági engedélyek birtokában – a Felsőtárkány-Lillafüredi közút fölé magasodó Kő-közben (a Bükki Nemzeti Park nyugati kapujában) lassan a befejezéséhez (átadáshoz) közeledik az Aktív és Ökoturisztikai Fejlesztési Központ Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság („Aktív Magyarország” program) által kezdeményezett, megrendelt és finanszírozott ún. „vasalt út” (via ferrata) kiépítése (Balance Training &.Outdoor Bt.). Éppen ezen munkálatok végső fázisában omlott le a sziklafal jelentős része, lerombolva a sziklamászók, alpintechnikai szakemberek által nagy hozzáértéssel és óriási erőfeszítéssel kialakított vasalt pálya drótkötélelemeinek egy részét, a XIV. D–nehéz és a XV. E–extrém nehéz jelzésű szakaszokat – megrongálva a Kő-közön áthaladó közforgalmú műutat is.

Abban is a Gondviselés jelenlétét látom, hogy a sziklaomláskor éppen nem volt forgalom a közúton…

Szerencse a szerencsétlenségben, hogy nem munkavégzés („fúrás-faragás”) közben történt a sziklaomlás… vagy nem akkor, amikor meghívást követően, a BNPI képviseletében, magam is részt vettem a tesztüzem során a vasalt út bejárásán, és ott függtem a drótköteleken. Már akkor a Gondviselést emlegettem – nem véletlen, hogy ezt a címet adtam a közösségi oldalam bejegyzésének.

Ezen a tesztüzemkor készült fotón a fejem fölött látható az a megrepedt sziklatömb, ami néhány tonnányi társával együtt leszakadt és a völgytalpon vezető műútra omlott az ominózus vasárnap hajnalon…

Az egyik fotón (amit ide is beillesztek) a fejem fölött látható az a megrepedt sziklatömb, ami néhány tonnányi társával együtt leszakadt és a völgytalpon vezető műútra omlott az ominózus vasárnap hajnalon. (Abban is a Gondviselés jelenlétét látom, hogy éppen nem volt forgalom a közúton.) A próbamászás élménye után elismerésemet fejeztem ki a vasalt út kiépítőinek, a tesztmászást végzőknek a heroikus munka árán kiépített infrastruktúra láttán, de hozzátettem, hogy a sziklavonulatot továbbra sem tartom alkalmasnak arra, hogy amatőrök, gyerekek, családok, „aktív turisták” itt szerezzenek extrém élményeket. Miért?

***

Azért, mert a hajdani kőbányászat által meggyötört instabil kőzettömeg jellegzetességei és a kicsiny mészkőterület földtani sajátosságai számos veszélyforrásra hívják fel a figyelmet. Ha a mellékelt geológiai térképre tekintünk és belelapozunk a Magyar Állami Földtani Intézet által kiadott „A Bükk hegység földtana” című könyvbe, akkor megtudjuk, hogy a Felsőtárkány szélén lévő sziklaszoros, a Kő-köz egy rendkívül kicsiny felszíni kiterjedésű mészkőfoltot vág ketté. A középső-felsőtriász korú Bervai Mészkő Formáció biogén zátony és laguna kifejlődésű kőzetanyaga ún. antiklinálisként (azaz a hegységképződési folyamatok során kialakult redőboltozat formájában) bukkan a felszínre a jura radiolaritba (Bányahegyi Radiolarit Formáció) és a szintén jura agyagpala-homokkő formációba (Lökvölgyi Formáció) „ágyazódva”.

A Bükk hegység geológiai térképére tekintve, illetve belelapozva a Magyar Állami Földtani Intézet által kiadott „A Bükk hegység földtana” című könyvbe, akkor megtudjuk, hogy a Felsőtárkány szélén lévő sziklaszoros, a Kő-köz egy rendkívül kicsiny felszíni kiterjedésű mészkőfoltot vág ketté. A középső-felsőtriász korú Bervai Mészkő Formáció biogén zátony és laguna kifejlődésű kőzetanyaga ún. antiklinálisként (azaz a hegységképződési folyamatok során kialakult redőboltozat formájában) bukkan a felszínre a jura radiolaritba (Bányahegyi Radiolarit Formáció) és a szintén jura agyagpala-homokkő formációba (Lökvölgyi Formáció) „ágyazódva”….

A helyenként breccsásan összetört, üreges mészkő okkerszínű, vöröses foltjai jelzik, hogy nem egy kompakt, egynemű, tömör szövetű kőzettel van dolgunk (mint amilyen a Bükk miskolci oldalán régóta sziklamászó-helyként ismert, Fehérkői Mészkő Formációból álló „Hámori Mászófal”): az üledékképződéssel (illetve a kőzetté válással) egyidejű lito- és bioklasztok közötti üregeket kalcitpát tölti ki, az üregek belsejében pedig finoman rétegzett üledék, mésziszap található. A kőzetet  miocén agyaggal kitöltött paleokarsztos üregek is gazdagon behálózzák. A kőzetet gyengítő litoklázisoknak egy újabb generációját a jégkorban (pleisztocénben) képződött barlangüregek alkotják.

A helyenként breccsásan összetört, üreges mészkő okkerszínű, vöröses foltjai jelzik, hogy nem egy kompakt, egynemű, tömör szövetű kőzettel van dolgunk: az üledékképződéssel (illetve a kőzetté válással) egyidejű lito- és bioklasztok közötti üregeket kalcitpát tölti ki, az üregek belsejében pedig finoman rétegzett üledék, mésziszap található…

A Kő-közben több forrásbarlang maradványa látható: az ún. Tárkányi-barlangot Kadić Ottokár és Mottl Mária 1933-ban tárták fel, de bennük őslénytani szempontból értékelhető leletet nem találtak, viszont megállapították, hogy az üregben felhalmozódott iszap abban az időben rakódott le, amikor a kő-közi szurdok annyira szűk volt, hogy a Imó-kő és a Fekete-len időszakos forrásainak megindulásakor a Barát-réten a víz tóvá duzzadt és ennek iszapos vize a sziklafalban nyíló barlangokat is elöntötte.

Az 1920-as és 30-as években a felsőtárkányi erdei vasúthálózat barát-réti szakaszának és a Felsőtárkány–Lillafüredi műútnak a kiépítése, a szűk szurdok kibővítése, valamint a közelmúlt kőbányászata tovább gyengítette az üreges mészkőtömeget: a kőfejtés következtében kialakult sűrű repedéshálózat és az azt tágító fagyrepesztés további jelentős veszélyforrást jelent.

Végezetül még egy jelentős tényezőre vessünk egy pillantást: a mészkő karsztvíztartalmára. 1984-ben Felsőtárkány és Eger vízellátási gondjainak megoldására a Barát-réten vízművet építettek – a mészkőrétegbe mélyített szivattyús kutak jelentősen megcsapolták a karsztforrások természetes vízhozamát (az 1951–1984 közötti mérések 2000 –3000 l/perces vízhozamokat jelezte: 1962-ben 4080 l/perces vízhozammal, ami 1984-ben nulla szintre esett a vízmű üzembelépését követően) minek következtében (a szívóhatásnak köszönhetően) a mészkő résüreg-rendszeréből, hajszálrepedéseiből a pórustérből az ún. kapilláris-víz is eltűnt – vele együtt megszűnt a víz adszorpciója (adhéziója), a vízmolekulák közötti vonzóerő (a kohézió), a gyengén kötött vízhártya tapadást biztosító ereje (visszatartó ereje): ezért a mészkő szó szerint kiszikkadt.

Emiatt az antiklinális-jellegű mészkőtömb is porózusabb, porlékonyabb lett, ami szintén nem használ az állékonyságának. (Egyébként a vízkivétel és az erdei ökoszisztéma leromlása miatt kiszáradó karszt előrevetíti egy hamarosan bekövetkező ökológiai katasztrófa eshetőségét is a Bükkben.

Ráadásul ezek mellett számításba kell venni a hegytetőn lévő fák gyökereinek feszítő hatását is…

***

Úgy gondolom, hogy a tanulságok levonása után (szakértői vélemények ide, hozzájárulások és hatósági engedélyek oda… ötletgazda, megrendelő meg amoda), a helyes döntés a tervezett élménypark műszaki elemeinek leszerelése (a Felsőtárkány felé eső szűk szurdokszakasz kompaktabb, de jóval kitettebb helyzetű mészkőtömbjeiről is), és a függőleges sziklafalak rehabilitációja, a megmozdult tömbök kőzethorgonnyal történő megerősítése lesz, hiszen a kőzetomlással meggyengített bányafal még instabilabb lett, ezért további omlások, suvadások várhatók. A múlt héten a kiépítő szakemberek halált megvető bátorsággal, a veszélyes sziklafal alatt, hozzá is láttak a kárelhárításhoz…

Az omlást követő napokban a kiépítő szakemberek halált megvető bátorsággal, a veszélyes sziklafal alatt, hozzá is láttak a kárelhárításhoz…

Az adrenalin-serkentő, környezeti terhelést növelő „aktív turizmus” helyett pedig maradjon az ökoturizmus és a rekreáció, amit a Kő-közben és környezetében a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság által, a természetvédelmi alapfeladatokat meghatározó szakpolitikai stratégia jegyében, régebben kialakított tanösvény-hálózat is szolgál. (https://www.turistamagazin.hu/blog-bejegyzes-1/elfeledett-varak-pazar-panoramak-alig-negyedorara-egertol) És ha nem terheljük az ember jelenlétével a Kő-köz ezen oldalát, akkor a fokozottan védett bajszos sármány (Emberiza cia) költőhelye is megmarad a karsztbokor-erdő szegélyében.

Az adrenalin-serkentő, környezeti terhelést növelő „aktív turizmus” helyett pedig maradjon az ökoturizmus és a rekreáció, amit a Kő-közben és környezetében a Bükki Nemzeti Park Igaz-gatóság által, a természetvédelmi alapfeladatokat meghatározó szakpolitikai stratégia jegyé-ben, régebben kialakított tanösvény-hálózat is szolgál. És ha nem terheljük az ember jelenlé-tével a Kő-köz ezen oldalát, akkor a fokozottan védett bajszos sármány (Emberiza cia) költő-helye is megmarad a karsztbokor-erdő szegélyében…

A kőzetet miocén agyaggal kitöltött paleokarsztos üregek is gazdagon behálózzák. A kőzetet gyengítő litoklázisoknak egy újabb generációját a jégkorban (pleisztocénben) képződött barlangüregek alkotják…

Omlás előtt két nappal…

Még egyszer jelzem, hogy a szakértői vélemények, bizonylatok, a kezelői és tulajdonosi hozzájárulások, a szükséges hatósági és TÜV engedélyek birtokában a vasalt utat jóhiszeműen kivitelező Balance Training & Outdoor Betéti Társaság szerintem a szaktudásának legjavát adva, kitűnő munkát végzett – a fenti okok miatt kivételesen nehéz és életveszélyes terep ellenére. Kérdés, hogy a bekövetkezett sziklaomlást, mint figyelmeztető jelet figyelembe veszik-e és az arra alkalmatlan sziklavonulaton a vasalt út” kiépítését befejezik-e és azt átadják-e a gyanútlan nagyközönségnek? Egyelőre ezt sem tudjuk, minthogy azt sem, hogy mikor állítják helyre a lezárt útszakaszt?

A kiépítés alatti tesztüzem…

A tájékoztatótábla. Szerintem a szakértői vélemények, bizonylatok, a kezelői és tulajdonosi hozzájárulások, a szükséges hatósági és TÜV engedélyek birtokában a vasalt utat jóhiszeműen kivitelező Balance Training & Outdoor Betéti Társaság a szaktudásának legjavát adva, kitűnő munkát végzett…

Úgy gondolom, hogy a tanulságok levonása után (szakértői vélemények ide, hozzájárulások és hatósági engedélyek oda… ötletgazda, megrendelő meg amoda), a helyes döntés a tervezett élménypark műszaki elemeinek leszerelése (a Felsőtárkány felé eső szűk szurdokszakasz kompaktabb, de jóval kitettebb helyzetű mészkőtömbjeiről is), és a függőleges sziklafalak rehabilitációja, a megmozdult tömbök kőzethorgonnyal történő megerősítése lesz, hiszen a kőzetomlással meggyengített bányafal még instabilabb lett, ezért további omlások, suvadások várhatók…

Hogyan tovább?

(2021. 05. 23.)

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.