Barlangszentély (?)
A Triangulum-barlang. A – függőleges felületű kőlap; B – kőtömbökkel betömedékelt járat (breccsás zóna?); C – megbillent négyzetes kőtömb (oltárkő?)
A legjobb tudásom szerint ez idáig ismeretlen (tehát sem a természetvédelemért felelős minisztérium Országos Barlangnyilvántartásában, sem a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság közhiteles barlangnyilvántartásában nem szereplő) barlangot találtam a Bükkben. A felfedezés az Őr-kő előterében lévő Oltár-kő (megalitikus kőemlék, őskori menhir) kapcsán elvégzett kontrollméréseknek köszönhető. (Bővebben: Megalitikus emlék a Bükkben)
Kilátás az Oltár-kőről (Háttérben a Hegyes-kő)
A bejárt útvonalak és a felvett pontok, valamint az eddig nyilvántartásba vett barlangok térképe (szerk.: Baráz Csaba)
A Triangulum-barlang
A barlang hátsó falát alkotó hatalmas kőtömb
Kilátás a barlangból
A gyetrafői Triangulum-barlang (munkacím) nem azonos a közelben kataszterezett „Oltár-kői 1. sz. üreg” (5343-95), az „Oltár-kői-barlang” (5343-96), az „Oltár-kői Y-barlang (5343-125), a „Gyetra-völgyfői-hasadék” (5343-4) és a „Gyetra-völgyfői-sziklaüreg” (5342-21) nevű barlangokkal.
Hunor mögött nyílik egy ember által is járható kicsinyke oldalág
A kőzetrétegek közt kialakult oldaljárat
A Triangulum-barlang hátsó és keleti oldalfala. A – függőleges felületű kőlap; B – kőtömbökkel betömedékelt járat (breccsás zóna?); z – függőleges tengely; y – vízszintes tengely (iránya: DDK); α – a kőzetrétegek dőlése (42°)
Kőoltár a sziklaeresz alatt
A barlang keleti oldaljárata
A kőlap
Úgy tűnik, hogy egy prehisztorikus barlangszentélyt sikerült beazonosítanom 2017. április 1-én. Ez nem tréfa, ugyanis a természetes eredetű (20 négyzetméter alapterületű, 5 méter széles, négy méter magas és 3 méter mély) háromszög keresztmetszetű sziklaeresz hátsó része egy függőleges helyzetű, óriási méretű kőlappal van elrekesztve. A kőlap fölött egy „elfalazott”, kövekkel betömedékelt nyílás látható, a barlang járószintjén pedig egy megbillent négyzetes kőtömb (kőoltár?) található. (A barlang szádája DDK-i irányba néz, a kőzetrétegek dőlése 42°)
Egyébként a menhir nem egyedül áll, tőle NyDNy-ra éppen száz méterre egy kisebb méretű kősztélé található és az újabb száz méterre lévő Triangulum-barlangot rejtő sziklaormon is van néhány függőleges helyzetű réteglap.
A kisebbik menhir (Kis-Oltár-kő)
A megfigyelések révén – nagy valószínűséggel – egy őskori (rézkori, bronzkori?) szakrális tér (obszervatórium?) elemei bontakoznak ki a Bükk-fennsík délnyugati peremén, az Oltár-kő körül…
A nagyobbik menhir
Ez is része egy rendszernek?
