„Énéletrajz”

2001-től 2021-ig a magyar állami természetvédelemben, a Bükki Nemzeti Park Igazgatóságon dolgoztam. Ezt megelőzően – a múlt évezred utolsó két évtizedében – földrajz-rajz szakos középiskolai tanárként az Északi-középhegység (Mátraerdő, különösen a Bükk-vidék) természetföldrajzával foglalkoztam, valamint a Felföld (Mátraerdő) történeti földrajzát, településföldrajzát, az ősidők óta itt élő palócok eredetét, kultúrájuk különösségének okait és e tájegység ősi kőkultúráját (ezen belül a természeti és kultúrtörténeti vonatkozású kaptárkövek eredetét, rendeltetését) kutattam. Tájtörténeti témájú ismeretterjesztő írásaimat, tanulmányaimat lásd itt.

Figyelmem a táj, azon belül a táj szakrális vetülete felé fordult. Vizsgálódásaimmal, kutatótársaimmal, terepbejárásaimmal a Kárpát-medence szakrális téri rendszerét („metageográfiáját„), annak „működését” igyekszem feltárni, valamint ezen földrajzi egység kapcsolatát Eurázsia hasonló jellegű tájaival, tájegységeivel, tájképi elemeivel, építményeivel (kő- és földstruktúráival). Ezekben a témákban számos előadást tartottam, és több írásom, könyvem jelent meg.

A honlapomra az engem érdeklő témakörökből, kutatásaim eredményeiből válogatok írásokat, fotókat, képeket, térképeket.

A Wikipédia (A szabad enciklopédia) szerkesztésében is részt veszek, a két legjelentősebb általam készített, lektorált szócikk a Kaptárkő és a Bükkaljai kőkultúra.

2022-től intenzíven kezdtem foglalkozni az obszidiánnal, ezzel a riolitvulkanizmus során keletkezett különleges kőzettel. A „vulkáni üveggel” kapcsolatos kutatásaim, vizsgálódásaim eredeményeit az obszidian.hu honlapon összegzem, rendszerezem munkatársammal, Kiss Gáborral közösen – akivel számos ismeretterjesztő tanulmányt, kiadványt írtunk, szerkesztettünk az elmúlt mintegy másfél évtizedben

A személyes észrevételeket, véleményeket, kérdéseket az eger.barazcsaba@gmail.com levélcímre várom.

Kellemes és tartalmas lapozgatást és olvasgatást kívánok!

Baráz Csaba

Nyilatkozat

Az utóbbi idők* félreértései miatt – fontosnak tartom kihangsúlyozni, hogy a Lithosphera magánszemély által üzemeltetett honlap! Ez a magánszemély én vagyok – és az itt közölt tartalmak az én alkotói tevékenységem részét képezik, a megjelent írások, képek, egyéb illusztrációk a saját szellemi alkotásaim.

A más forrásból származó adatok, képek, idézetek felhasználása során a szellemi tulajdon védelmét szolgáló, a szerzők és a felhasználók érdekei közt egyensúlyt teremtő szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény szerint járok el.

Alkotói tevékenységem során fontosnak tartom a közérdekű és a közérdekből nyilvános adatok megismeréséhez és terjesztéséhez fűződő jog érvényesítését, ennek érdekében az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CCII. törvény az iránytűm.

 (Az *utóbbi idők kitétel alatt a 2019. 05. 23-tól – a Lithospherára feltett „Tájseb a Tar-kőn” című bejegyzésemtől és annak visszhangjától – a 2021. végén történt felmentésemig tartó időszakot kell érteni.)

Képek egy fotóalbumból

A Bükkalja kaptárköveiről több könyvet, tanulmányt írtam: a Kaptárkövek a Bükkalján – Sziklaméhészettől a magyar ősvallásig című könyvem 1999-ben, Debrecenben, a Kaptárkövek – Szakrális kőemlékek a Bükkalján című pedig 2000-ben Egerben jelent meg. 2002-ben látott napvilágot első szerkesztésem, A Bükki Nemzeti Park – Hegyek, erdők, emberek című negyven szerzős monográfia, mely a Bükk-vidék földrajzi helyzetét, földtani felépítését a növény- és állatvilágát, a hegyvidéken és a környezetében letelepedett népek régészeti, történeti, néprajzi hagyatékát, valamint a Bükki Nemzeti Parkban végzett természetvédelmi tevékenységet mutatja be. Ezt számos hasonló szemléletű, általam szerkesztett könyv, kiadvány követte természet és kulturális örökség témában.