Megalitikus emlék a Bükkben

(Jeles kő az Őr-kő alatt. Egy több mint fél évtizedes kutatásra emlékezve)

A Bükk-fennsík nyugati elvégződésén, az Őr-kő sziklafalának előterében, nem messze az Őrkő-háztól található az Oltár-kő nevű földrajzi hely. Ugyanitt, az erdőben egy közel négy méter magas (és négy méterszer másfél méter alapterületű), a környezetéből élesen kimagasló sziklataréjra bukkanhatunk, amely véleményem szerint egy őskori sztélé, azaz emberek által felállított kőtömb. Ez a magányos szikla tehát – nagy valószínűséggel – hazánk egyetlen in situ helyzetű őskori kő-sztéléje, azaz egy több ezer éve álló menhir!

Oltár-kő. A névadó kő-sztélé

A menhir nyugat felől

Kezdjük a kutatást!

A felismerést követően kezdeményeztem egy régészeti és geológiai helyszíni vizsgálatot, amire 2011. 07. 13-án került sor. A többtonnás „kőzetpad” a környezetében lévő mészkőrétegek („rétegfejek”) helyzetétől (a rétegdőlés szögétől) eltérően függőleges állású – amit mérésekkel is igazoltunk. A geológus kompasszal mért dőlésszögek átlaga 35 fok, míg az Oltár-kő kőzetpadját alkotó réteglap dőlésszöge 89 fok. A dőlésirányok, azaz a környező rétegek lejtési irányai közel megegyeznek (tíz mérés átlaga a 360 fokos skálán 313,9 fok).

Dőlésszög: 89 fok, dőlésirány 312 fok

Dőlésszög: 33 fok, dőlésirány 313 fok

A szálban álló (autochton) rétegfejek dőlésszögeinek átlaga: 35 fok. Háttérben a függőlegesre állított sztélé

A sztélé allochton helyzetű (de: in situ)

sorszám dőlésirány dőlésszög EOV X EOV  Y eltérések a dőlésirányban (%) eltérések a dőlésszögben (%)
Oltár-kő 312 89
1 318 23 301322 751609 -1,923076923 74,15730337
2 300 36 301311 751609 3,846153846 59,5505618
3 313 33 301316 751591 -0,320512821 62,92134831
4 320 34 301311 751590 -2,564102564 61,79775281
5 300 35 301304 751591 3,846153846 60,6741573
6 318 36 301305 751585 -1,923076923 59,5505618
7 344 32 301335 751624 -10,25641026 64,04494382
8 310 40 301340 751632 0,641025641 55,05617978
9 313 39 301256 751638 -0,320512821 56,17977528
10 303 42 301257 751639 2,884615385 52,80898876
átlag (1-10) 313,9 35
szórás (1-10) 12,90520997 5,270462767

Táblázat. Az oltárkő és a környezetében szálban álló (autochton-helyzetű) kőzetkibukkanások, rétegfejek, sziklák dőlésirányainak és dőlésszögeinek összehasonlítása

Mindez bizonyítja tehát, hogy a sziklatömböt mesterségesen állították fel (allochton, de mégis in situ helyzetű). A vizsgálataink nyomán (melyet a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság részéről Baráz Csaba, Holló Sándor, az egri Dobó István Vármúzeum részéről Bíró Péter régész végzett el) figyelmünk a rézkorra és a rézkori kultúrákra terelődött: ugyanis a késő-rézkori Baden-kultúra idejéből számos magaslati szentély közelében állított kő-sztélét ismerünk.

Felmérés közben

A Baden-kultúra magyarországi kutatása során eddig négy esetben figyeltek meg sztélé-állítást, melyet a régészek a pontusi sztyeppe népcsoportjaitól átvett szokásként értelmeznek. Budapest–Káposztásmegyeren egy négyszögletesre faragott kőoszlop került elő az ásatás során: a 240 cm magas, 600 kg súlyú, budakalászi mészkőből faragott oszlop lekerekített végén sematikus emberi arcábrázolás látható (Endrődi A. 1995). A Mezőcsát–Hörcsögös kurgántemetkezés és badeni temető sírjai között (in situ helyzetben) egy kvarchomokkőből kifaragott 175 cm magas hasáb alakú kőtömböt találtak (Kalicz N. 1999).

2011. 07. 13.

A bükk-fennsíki, 900 méter tszf-i magasságban álló kő-sztélénél 2011-ben elvégzett kisebb feltárás mindössze annyit tisztázott, hogy a zoomorf (állat alakú) kőtömböt emberek állították, a sztélét magába fogadó gödröt apróra tört kőzúzalékkal döngölték be, körülötte pedig nagyobb kőlapokból járófelületet alakítottak ki. A menhir korát és rendeltetését – valamint azt, hogy rituális temetkezési helyet jelöl-e, vagy az őskor többrétegű kultuszainak hírmondója, esetleg csillagászati megfigyelést szolgált – régészeti feltárással és csillagászati mérésekkel szükséges tisztázni.

A sztélé még szállban álló párja az Oltár-kő peremén

Rétegfej-karr az Oltár-kő déli peremén

Kilátás az Oltár-kőről

Az Őr-kő, az Oltár-kő és a Hegyes-kő látképe a Galya kopaszáról

A Hegyes-kő, mögötte a Pes-kő, mellette a Tar-kő, lent jobbra a Vörös-kő sziklahomloka

Irodalom

  • Endrődi, A. (1995): Erscheinung der Steleerrichtung in Ungaren. Notizia Archaeologiche Bergomensi 3. 305-319.
  • Endrődi A. (szerk.) (2004): Hétköznapok és vallásos élet a rézkor végén. A Baden-kultúra 5000 éves emlékei Budapesten. Budapesti Történeti Múzeum kiállítása, 2004. december-2005. március, Budapest, 2004.
  • Kalicz N. (1999): A késő rézkori Báden kultúra temetője Mezőcsát-Hörcsögösön és Tiszavasvári-Gyepároson. HOMÉ XXXVII. 57-102.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .