Úton Etruriában (Közép-Olaszország – 2016)

Az etruszkok nyomában: Toscana, Róma és Lazio, Umbria, Emilia-Romagna

Toszkána belsejében: Volterra környéke

Toszkána belsejében: Volterra környéke

Mandulafenyő

Mandulafenyő

Dúl bennem ÉSZAK-DÉL háborúja, ezért is nagy jelentőségű a nyári itáliai UTAZÁSOM, kalandozásom családommal. Különleges élmény volt belemerülni a DÉLI archetípusú emberek tengerébe, a DÉL géniuszát hordozó-teremtő tájba. Jó volt keresni-kutatni lelkivilágom ősforrását.

Firenzében, utunk kezdetén

Firenzében, utunk kezdetén

Elsősorban Toszkánát (Toscana), Lációt (Lazio) és Umbriát jártuk be, de Itália más geniális helyeit is szemügyre vettük. Toszkána – a hajdani Etruria – Kárpát-azonos vidék, az őskorra visszanyúló etno-kulturális kapcsolatokkal.  Az etruszkoktól a vegyesházi uralkodóinkig (Zsigmond, Mátyás) szoros viszony alakult ki a két ikertájék között! (Utoljára két éve jártunk a Mediterráneumban (Szicíliában és Máltán), először pedig éppen huszonöt éve, három héten át barangoltunk Itáliában feleségemmel, fiatal házasként a Dolomitoktól az Appennineken át Sziciliáig. Azóta nagyot változott a világ: erőteljes paradigmaváltás zajlik ontológiai szinten…

Egyrészt az etruszk emlékeket kerestük a bükkaljai kőkultúra és a Kárpát-medence őskora apropóján. Másrészt a középkori (őskeresztény, román stílusú és reneszánsz) műemlékeket és műalkotásokat néztük meg. Harmadrészt az itáliai Mária-kultusz megnyilvánulásait kutatgattam, annak okán, hogy az európai kultúra legkülönlegesebb misztériuma a magyarság (gens hungarica) jóvoltából áradt szét a kontinensen és a nagyvilágban.

Nyáron megtapasztaltam az esszenciális DÉLI géniuszt, azaz DÉL szubsztanciáját. Hadd osszam meg élményeimet… (Itália, 2016. július–augusztus. Négyezer kilométer. Eger – Firenze – Monteriggioni – Siena – San Galgano – Chiusdino – Siena – Volterra – San Gimignano – Siena – Populonia – Massa Maritta – Siena – Orvieto – Bomarzo – Róma – Tarquinia – Róma – Segni – Anagni – Alatri – Róma – Assisi – Ravenna – Velencei-laguna, Torcello – Eger.)

Bevezetésként a sienai dóm Hermész Triszmegisztoszt ábrázoló márvány padlóképét mutatom be. Fontos jel(kép) és a sorsszerűség hozta, hogy ez volt az első „belépés” Toszkána egyik legfőbb szentélyébe. A főkapun belépve az első márványpadló éppen azt a mágust ábrázolja, akinek híres filozófiai tétele, hogy „ami fent, úgy lent”, azaz minden mindennel összefügg.

Hermész Triszmegisztoszt ábrázoló márvány padlókép a sienai dómban

Hermész Triszmegisztoszt ábrázoló márvány padlókép a sienai dómban

Siena - dóm

Hermész Triszmegisztosz. Tabula Smaragdina 1. Verum, sine mendatio, certum et verissimum • való, hazugság nélkül, biztos és igaz. 2. Quod est inferius, est sicut quod est superius, et quod est superius est sicut quod est inferius ad perpetranda miracula rei unius • ami lent van, az megfelel annak, ami fent van, és ami fent van, az megfelel annak, ami lent van, hogy az egyetlen varázslatának műveletét végrehajtsd. 3. Et sicut omnes res fuerunt ab uno, meditatione unius: sic omnes res natae fuerunt ab hac una re, adaptatione • ahogy minden dolog az egyből származik, az egyetlen gondolatból, a természetben minden dolog átvitellel az egyből keletkezett… és így tovább…

2_img_8885_siena

Siena – dóm

2_img_8936_siena_x

Siena – dóm

2_img_8710_siena

Siena – dóm

2_img_8717_siena

Siena – dóm

2_img_8726_maria_megkoronazasa

Siena, Santa Maria Assunta-katedrális (Mennyekbe fölvett Mária-székesegyház). A főhomlokzat timpanonján Mária megkoronázása látható: →Boldogságos Szűz Mária megdicsőülése földi élete végén, mennybevétele után (→Mária mennybevétele) http://www.rakocziaranyforint.hu/hu/madonna/maria-megkoronazasa

Siena. Palazzo Pubblico

Siena. Palazzo Pubblico

2_img_8758_siena

Siena – Palazzo Pubblico

2_img_8767_siena

Siena – Palazzo Pubblico

2_img_8771_siena

Későesti séta Siena óvárosában

2_img_8785_siena

Későesti élet Siena sikátoraiban

2_img_8790_siena

Siena éjjel

2_img_8802_siena

A sienai dóm esti csendben

2_img_8808_siena

Fényfestés

Első aspektus – A táj

Először a tájjal találkozik az utazó, a vidékkel, a hellyel – ami keretet ad a társadalmi létezésnek. A hely, aminek ugye nem csak fizikája van, hanem metafizikája és nem csak látvány, hanem géniusz (Hamvas). Első a látvány, a lényeg mögötte van…

Klasszikus toszkán táj (Chianti)Chianti. A chi (csi, ki) gyök külön tanulmányt érdemel: számos etruszk-eredetű helynév alkotóeleme!)

Klasszikus toszkán táj (Chianti) Chianti. A chi (csi, ki) gyök külön tanulmányt érdemel: számos etruszk-eredetű helynév alkotóeleme!)

Klasszikus toszkán táj (Chianti)

Klasszikus toszkán táj (Chianti)

San Galgamo környéke

San Galgamo környéke

Populoniai tengerpart. Előtérben egy etruszk nekropolisz, a háttérben az ércrejtő hegység, a Colline Metallifere

Populoniai tengerpart. Előtérben egy etruszk nekropolisz, a háttérben az ércrejtő hegység, a Colline Metallifere

Kilátás a sienai dóm tetejéről

Kilátás a sienai dóm tetejéről

Tarquiniai háztetők és lakótornyok

Tarquiniai háztetők és lakótornyok

Ez a zártság, összetömörödés, zegzugosság (stb.) erőteljes proxémikai mutató! DÉL egyik sajátossága.

Második aspektus – A kő

Másodszor a követ (a kőzetet, a vidék építőanyagát) veszem szemügyre: a tájat, a hegyeket, dombokat felépítő szálkőzetet, amibe a mitikus emberek mindenfélét (fülkéket, sziklahelyiségeket, sírkamrákat, szentélyeket) fúrtak-faragtak, amiből kápolnákat, templomokat, városokat építettek, illetve oltárokat, szobrokat formáltak . Nézzük a toszkánai kőkultúra  jeles köveit! (Jeles: jellel ellátott, megjelölt; átvitt értelemben: különleges, kiemelkedő, egyedi. http://lithosphera.hu/2013/07/jeles-kovek/ )

Bomarzoi jeles kő. Etruszk sziklapiramis (kőoltár)

Bomarzoi jeles kő. Etruszk sziklapiramis (kőoltár)

5_img_0274_bomarzo

Lépcsők a „semmibe”. Sziklaszentély (Bomarzo)

5_img_0231_bomarzo

Etruszk sziklahelyiségek Bomarzoban

5_img_0235_bomarzo

Etruszk sziklahelyiségek Bomarzoban

5_img_0227_bomarzo

Etruszk sziklahelyiségek Bomarzoban

5_img_0210_bomarzo

A Bomarzo környéki hegyek számos etruszk sziklaszentélyt rejtenek

Populonia. Sziklába faragott etruszk sírkamrák

Populonia. Sziklába faragott etruszk sírkamrák

img_5224

Populonia

Óriások által rakott falak az ősidőkből: Segni és Alatri kükloptikus falai. A legenda szerint Saturnus öt várost alapított Lazioban. Ezek közül egyik Alatri…

img_1230

Küklopikus falak az ókor „mélyrétegéből” (Segni)

img_1241

Küklopikus falak (Segni)

img_1247

Küklopikus falak (Segni)

img_1275

Küklopikus falak (Segni)

img_1269

Küklopikus falak (Segni)

img_1318

Küklopikus falak (Segni)

img_1452

Küklopikus falak (Alatri)

img_1479

Küklopikus falak (Alatri)

Ugrás a középkorba…

San Galgano. Galgano vitéz sziklába vágott kardja

San Galgano. Galgano vitéz sziklába vágott kardja. Ez már a középkort idézi…

San Galgano. A jeles szikla köré épített templo-mocska a Rotonda di Montesiepi

San Galgano. A szikla neve görögül petra, amely női minőségként fogadta be a férfierőt jelképező kardot – ez a tett (cselekedet) metafizikai létállapotot tükröz

Az érzésem szerint ez a hegy, (Montesiepi, Szép-hegy), a kőbe zárt kard, a rotunda és a közeli ciszterci apátság – Toszkána szíve. Sokszoros jelkép. A haszontalan életmódba belecsömörlött ember visszavonulásának, a profán életmódból a szakrális-asztrális létbe emelkedésnek a szimbóluma (és esszenciája) ez a hely. A legenda szerint a harcos lovagok életét élő Galgano Guidotti (a Galga név is beszédes!) a csatáktól és a vad tivornyáktól  megundorodva visszavonult a Monticiano közelében lévő dombocskára, hogy remeteként éljen tovább. Miután megjelent előtte Mihály arkangyal és megmutatta számára a kijelölt életutat, Galgano belevágta kardját egy sziklába. Ott épített magának egy remetelakot és ezt követően kontemplációba burkolózva meditációval töltötte napjait – mígnem vakító fény kíséretében (Szűz Mária is megjelent előtte) Isten magához szólította. Ez 1181. november 30-án történt. Négy évvel halála után szentté avatták. Galgano a közeli Chiusdinoban született, ahol még a háza is megvan. Egy templomban őrzik azt a követ, amelyen Galgano lova patkójának nyoma látható. Esszenciális jeles hely!

Még néhány kép San Galganóról, Toszkána szívéről, a legjelesebb jeles kőről és környezetéről.

A jeles szikla köré épített templomocska a Rotonda di Montesiepi

A jeles szikla köré épített templomocska a Rotonda di Montesiepi

San Galgano

San Galgano. A rotunda belseje

Galgano szobra a chiusdinoi múzeumban

Galgano szobra a chiusdinoi múzeumban

Chiusdino

Chiusdino. Patkónyomos szikla a templomban

Chiusdino. Madonna

Chiusdino. Madonna

2_img_9167_chiusdino

Chiusdino – turistamentes toszkán kisváros

Itt kóstoltam a legfinomabb chianti bort…

Harmadik aspektus – A fa

Harmadszor a fákat, a tájat borító növényzetet, erdőket érdemes figyelni. A toszkán táj géniuszához a pínea fenyő, más néven a mandulafenyő (Pinus pínea) tartozik igazán. A mediterrán homokos tengerpartok jellegzetes fája, természetes állományai erdőket, ligeteket alkotnak, de ültetik is őket (fasoroknak, villák kertjébe, parkokba), ehető magjáért pedig termesztik is. (Az egész növénynek – habitusának, termésének, nevének) van egy erotikus felhangja, ami egyáltalán nem idegen a DÉL géniuszától)

4_img_9849_erdo

Tengerparti pínea-liget Populoniában

4_img_9910_populonia_v

Tengerparti pínea-liget Populoniában

4_img_9916_populonia

Pínea-liget

1_img_8666_firenze

Pínea fasor Firenzében

1_img_8672_firenze

Pínea fasor Firenzében

4_img_9905_erdo

Pínea lombsátor

4_img_9848_erdo

Pínea-erdő

6_img_0340_roma

Píneák Rómában, a Forum Boariumon (Piazza Bocca D. Veritán). A kis köralakú Herkules-templom és a háttérben lévő Portunus temploma a köztársaság kori Róma épségben megmaradt két legrégebbi épülete

A mandulafenyő tehát mintegy megtestesíti (növénnyé formálja) a DÉLI archetípust. A pínea gyökere hosszú, karószerű, törzse egyenes, felül ágakra bomlik, az ágak végén ernyőszerű lombkorona képződik. A fa tuéajdonképpen mandala: a gyökér a kollektív tudattalant, az ösztönszférát, a törzs a tudatot, az individuációt, az élettörténetet, a lombkorona a felettes ént, a szellemi világot, a mentalitást testesíti-jelképezi.

Negyedik aspektus – A tűz

Negyedszer a műalkotásokat (kerámiákat, szobrokat, festményeket, egyéb tárgyakat, sőt az ételeket, italokat) szemléltük meg – amiket az ember rá-, illetve belehelyezett a kultivált (épített) környezetébe. Ezeknek három vetülete van: a profán-hedonista, a haszonelvű-utilitarista és a szakrális-idealista. (Úgy, mint az értékelméleteknek vagy éppen a lételméletekben, mitológiákban megfogalmazott háromfázisú világmodelleknek…) Először a szakrális (korona) horizontot mutatom.

 

5_img_0145_orvieto

Orvieto

5_img_0109_orvieto_maria_megkoronazasa

Orvieto, ez is Santa Maria Assunta-katedrális (Mennyekbe fölvett Mária-székesegyház). A főhomlokzat timpanonján Mária megkoronázása látható: →Boldogságos Szűz Mária megdicsőülése földi élete végén, mennybevétele után (→Mária mennybevétele) http://www.rakocziaranyforint.hu/hu/madonna/maria-megkoronazasa

5_img_0078_orvieto

Az orvietoi dóm alapjait 1290-ben rakták le és mintegy 300 évig épült

5_img_0089_orvieto

A dóm homlokzatát, a kapuk közti pilléreket gazdagon faragott domborművek borítják. Az Ó- és Új-szövetség történeteit Lorenzo Maitani alkotta meg 1320-1330 körül

5_img_0078_4_orvieto

Az Oltárkendő-kápolna az orvietoi dómban

5_img_0078_5_orvieto

Capella del Corporale. Lippo Memmi Madonna dei Raccomandati (1320) c. freskója mellett Ugolino di Prete Ilario Bolsenai csoda és A szentség csodája c. freskói (1357-1364) láthatók az Oltárkendő-kápolnában

6_img_0360_roma

Róma. Santa Maria in Cosmedin

6_img_0375_roma_madonna

Róma. Santa Maria in Cosmedin

3_img_9384_volterra

Volterra

9_img_5353_assisi

Assisi. Basilica di San Francesco

9_img_5351_assisi

Assisi. Basilica di San Francesco

10_img_1855_ravenna

Ravenna. San Vitale

10_img_1902_ravenna

Ravenna. San Vitale

10_img_1959_ravenna

Ravenna. San Apollinare Nuovo

10_img_1829_ravenna

Ravenna. San Vitale. Theodorát ábrázoló mozaik

10_img_1817_ravenna

Ravenna. A San Vitale apszismozaikján Krisztus látható (526-547)

6_img_0315_roma

Róma, bulinegyed. A Santa Maria Trastevere szeméttengerben, hajnalban. Amikor a profán szféra lefedi a szakrálist: szemétbe fulladó templomok. Ez ma Róma!

img_0693

A „csúcspont” Rómában. A Szűz Máriáról elnevezett legnagyobb római katolikus templom, a Vatikán területén kívül lévő pápai főszékesegyház, a Santa Maria Maggiore-bazilika szentélyének félkupola-boltozatán látható 13. századi mozaik az egyházpolitikai elveknek megfelelően, a Mária-kultuszt megtestesítő „Mária megkoronázása” témát ábrázolja (Jacopo Torriti, 1295)

Az epheszoszi zsinat (431. június 22-től szeptemberig) után, amikor Máriát az Istenszülő2 címmel tüntették ki, a következő magasztos figyelem 1038-ban irányult felé, amikor Szent István Magyarországot Mária oltalmába ajánlotta. Azaz felajánlotta neki a magyar koronát. Tulajdonképpen ezzel az uralkodói aktussal született meg a mennyei koronázás gondolata, tehát először Európában a keresztény Magyarország sugalmazta a koronázás jelentőségét. Regnum Marianum Ennek hatására a 12. században jelentek meg azok a Máriaképek amelyeken Mária égi trónon ül és a koronát angyalok tartják feje felett, miközben Krisztus Mária felé fordulva megáldja őt (Senlis 1153–1191, Párizs 1210, Chartes 1225.), vagy a trónon ülő Krisztus koronázza meg (Strassburg 1230).

img_0692

A mennybeviteli liturgia szerint a korona Mária földi szenvedésének jutalma: „Nagyboldogasszony ünnepének titkában teljesedett ki az Istenanya nagysága: az ég és föld mennybe fölvett királynője lett.” A katolikus egyház tiszteletét azok az ábrázolások fejezik ki, amelyek ikonográfiájában Máriát koronával a fején, mint királynőt ábrázolják (hüperdulia)

A szakrális horizont alatt húzódik az utilitarista létrend szintje. Következzen ennek néhány manifesztációja.

Siena - dóm

Betlehemi gyermekgyilkosság a sienai dóm márványpadlóján

Testek örvénylése a sienai dóm oldalkápolnájában

Testek örvénylése a sienai dóm oldalkáponájában

És végül jöjjön a hedonizmus, merüljünk bele a tömegek tengerébe (természetesen sok-sok asztrális vonatkozással, borral és egyebekkel)

2_img_8759_siena

Emberforgatag profán térben-téren. A hedonizmus tombolása. (Siena, Palazzo Pubblico)

6_img_0728

A bulinegyedben laktunk Rómában (Trastevere)

6_img_0726

Trastevere, Róma

10_img_5373_bor

Ravenna – búcsúvacsora Sangiovese superior társaságában. (Közép-Olaszország Toscana mellett a másik híres borvidéke Emilia-Romagna Lambrusco-termelő síkságján található

Ötödik aspektus – Az éter

Végül az ötödik elem: az éter, azaz a szer elem. Érosz világa mindent áthat a Mediterráneumban – a hedonizmust ugyanúgy, mint a szakrális léthelyzeteket. A DÉL géniuszának Ámor vagy Cupidó a legfőbb alkotóeleme.

7_img_1032_tarquinia

Etruszk-görög váza erotikus jelenete – a természetes egyszerűség, a felszabadult életigenlés manifesztuma (Tarquinia múzeumában)

7_img_1013_tarquinia

Kerámia Leszbosz szigetéről… (Tarquinia, múzeum)

img_1020

Ókori jelenetek Tarquiniában

5_img_0123_orvieto

…kezd orgiává fajulni Érosz imádata… (Orvieto, múzeum)

5_img_0131_hedonia

…amikor eltorzul a természetes, elbukik a civilizáció. Alászállás a démon birodalmába… (Orvieto, múzeum)

4_img_9958_massa_marittima_szakra_profan_n

Érdekes gyümölcsök a fán. Középkori freskó Massa Marittimán

De a szép legyőzhetetlen. A test is lehet szakrális. Néhány kép az anyag apoteózisáról.

5_img_0094_orvieto

Bűnbeesés (Orvieto)

2_img_9049_szakra_profan

Szent és profán. Piccolomini könyvtárában a sienai dómban

2_img_9052_szakra_profan

Szent és profán

1_img_8422_firenze

Bűnbeesés Firenzében

6_img_0474_roma_x

A test szépsége az antikvitásban (Róma)

6_img_0505_roma

A test szépsége az antikvitásban (Róma)

6_img_0529_roma

A test szépsége az antikvitásban (Róma)

 

Hatodik aspektus – Róma (hiszen minden út ide vezet…)

 

S Z E R K E S Z T É S    A L A T T

Hetedik aspektus – Benne a térben

Anagni óvárosában

Anagni óvárosában

Etruszk sírkamrában (Populonia)

Etruszk sírkamrában (Populonia)

1_img_8448_firenze

A firenzei dóm mellett

1_img_8549

Santa Maria Novella (Firenze)

A volterrai etruszk kapu előtt

A volterrai etruszk kapu előtt

4_img_9659_populonia

Etruszk falak

Marcus Aurelius lovas szobra előtt Rómában

Marcus Aurelius lovas szobra előtt Rómában (Ez az eredeti!)

A capitoliumi farkas mellett. Ő az eredeti!

A capitoliumi farkas mellett. Ő az eredeti!

Torcello. Ahol Attila a hunok nagykirálya is megpihent

Torcello. Ahol Attila a hunok nagykirálya is megpihent

 

A szelfi által az egyén (ego), az UTAZÓ (leginkább: a BOLYONGÓ) belehelyezi magát a világegyetembe. Érdekes érzés a MÁTRIX részének lenni. Kitárulkozás, megvallás, nyíltság. Kicsit pózolós – mégis őszinte műfaj. Nyers valóságsziget egy hazug világtengerben…

8_img_5314_segni_kiklopsz_fal

Segni kiklopsz falazata előtt

img_5337

A vatikáni Szent Péter bazilika kupolája alatt

Útközben. Etruria és a Kárpát-medence közt félúton Attila kőtrónusán. A hun nagykirály mielőtt Leo pápával találkozott, az Adria lagúnáiban időzött (A legjelesebb kő Itáliában, Torcello)

Útközben. Etruria és a Kárpát-medence közt félúton Attila kőtrónusán. A hun nagykirály mielőtt Leo pápával találkozott, az Adria lagúnáiban időzött (A legjelesebb kő Itáliában, Torcello)

 

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .