A Százrejtekű

Megtalálták, holott el sem tűnt…

2016. november 9-én jelent meg egy híradás a Heves Megyei Hírlapban, hogy megtalálták a Százrejtekűt. Ezt a – minden bizonnyal még a középkorban – riolittufába faragott soktermes sziklahelyiséget már eddig is sokan keresték Andornaktálya határában, mindezidáig sikertelenül. (Arról is a Heves Megyei Hírlap tudósított 2016. október 31-én, hogy egy urbexes (urban exploration) csapat még nem találta meg a legendás Százrejtekűt, de keresik.)

img_6333

A Százrejtekű beszakadt bejárata

A Százrejtekűben (Fotó: Komka Péter)

Nos, igazából nem kellett megtalálni, mert eddig is tudtuk, hogy hol van a Százrejtekű (amit napjainkban rendre összetévesztettek az andornaki határban hozzá közel lévő Kőhodály nevű sziklahelyiséggel). Ezeket a különös pinceszerű mélyítményeket Bakó Ferenc Andornak – Adatok az Egri-völgy betelepülésének történetéhez című tanulmányában (Az Egri Múzeum Évkönyve – Annales Musei Agriensis, 1989-1990. 459–498.) mutatta be. (Közli a két sziklahelyiség alaprajzát is, amit Vértes László és Fodor László készített el.)

img_6324

szazrejteku%cc%8b_alaprajz ko%cc%8bhodaly_alaprajz

A Százrejtekű helyiségei

A kilencvenes évek elején én magam is többször jártam terepen Bakó Feri bácsival a Dobó István Vármúzeum akkor már nyugalmazott igazgatójával, néprajzkutatóval (http://www.nevpont.hu/view/659 ), melyek során az Eger környéki pincéket, bújókat, kőhodályokat, kőzetbe faragott üregeket és a kaptárköveket kerestük fel és dokumentáltuk.

bako_ferenc_2

Bakó Ferenccel a Mész-hegyen, Eger mellett (1994)

bako_ferenc_kiraly-kut_ko%cc%8bhodaly_1995

A Király-kút közelében lévő kőhodály (Mihály Péter fotója, 1995)

A bükkaljai kőkultúra kétségkívül egyik legkülönlegesebb „pincéje” a Százrejtekű. Bakó Ferenc szerint a középkorinak tekinthető pince (a néphagyomány szerint „még a törökök idejében vágták”) és a közeli Kőhodály egykor uradalmi, esetleg dézsmapince volt, melyek funkciója az évszázadok során többször megváltozhatott. Ezt a feltevést támogatja a pincék elhelyezkedése: a régi Andornak nyugati határában, a Nagyaszód (vagy Nagyaszó) nevezetű helyen, a település legrégebbi szőlőskertjei szélén találhatók számos kisebb lyukpince társaságában. Alaprajzuk és tipológiai jellemzőik azonban egy másféle rendeltetést sejtetnek.

1779_terkep_1

Andornak nyugati határa a pincecsoportokkal egy 1779-ben készült térképen

A Százrejtekű „borházából” (a bejárati teremből) jpbbra és balra egy-egy mélyebben fekvő, kisebb helyiség nyílik. A felszakadt bejárattal szemben lévő falon egy nagyobb méretű ajtónyílás mögött három, egymásba nyíló helyiség található. Ezekből további ágak, termek nyílnak. A középsőhöz és a borház jobboldali helyiségéhez egy-egy mélyebb szinten lévő kamraszerű cella csatlakozik lépcsőzött lejárattal. „Az egész pince falazata, mennyezete (boltozata) durva, ritka és mély csákányütések nyomait őrzi, eltérően a legújabb korban készültekétől. A bejárati nyílások előtt mindkét oldalon a kőzetből kihagyott padkákon mély bevágások látszanak, a bejárat felső szélein pedig gerendafészkek (?) nyomai. Úgy tűnik, ezek az egykori nyílászáró szerkezetet tartották. Több fülkében alacsony kőpadka, amire feltehetően kisebb méretű hordókat fektették. Néhány helyiség falán kb. szemmagasságban kisebb fali fülkék, melyek világítóeszközök és ivóedények tárolására szolgálhattak. Egyes helyiségekben a falak kormosak, a pincét tehát alkalmasint lakták, menedéknek használhatták.” Ez egy lényeges megállapítás, ami közelebb visz a kőzetbe faragott teremegyüttes eredeti rendeltetésének megállapításához, amelyek véleményem szerint még a „szaladó világban” (tatárdúlás, török hódoltság ideje) mintegy menedékhelyül szolgáltak az Eger-patak menti falvak (Andornak, Ugrafalva) lakóinak. (A mátrai menedékhelyekről itt írtam: http://lithosphera.hu/wp-content/uploads/2013/06/baraz_matrai_kosancok_2011.pdf )

img_6341

Képek a Százrejtekűről

img_6317

img_6320

img_6326

img_6329

img_6338

img_6344

A Kőhodályt is bemutatja Bakó Ferenc tanulmányában: a szálkőzetből kifaragott két pillérrel tagolt „borházból” több helyiség nyílik, melyeket azonban elfalaztak. A Kőhodályt egy régebbi sziklahelyiségből valamelyik földbirtokos Mocsáry alakíttatta ki, ágait elfalaztatta, mert birkákat tartottak benne.

img_6269

Képek a Kőhodály nevű pincéről

img_6279

img_6274

img_6293

Borház? Birkahodály? Menedék? Különös fülkék: talán szentségtartó egy hajdani sziklatemplom falában?

Bakó Ferenc így zárja tanulmányát: „Mind a két pince alaposabb megismeréséhez további kutatásra van szükség. A Százrejtekű pincének néhány ponton meg kellene bontani a járószintjét a remélhető régészeti leletanyag miatt, de nagyobb munkát igényel a Kőhodály feltárása. Itt ki kellene bontani az eltömött bejáratokat (ez gyakorlatilag napjainkra megtörtént – B. Cs.) és ennek eredményeként felmérni a teljes alaprajzi elrendezést. Meg kell vizsgálni a jelenlegi járószint és a borházból nyíló bejáratok viszonyát, el kell dönteni a bejárati falon lévő két félköríves nyílás eredeti rendeltetését. A kutatást a két nagypince környezetében lévő néhány kisebb üreg feltárása, vizsgálata egészíthetné ki, tenné teljesebbé.”

img_6844_panorama

Újabb képek a Százrejtekű zugairól (2016. 12. 15.)

A Százrejtekű helyiségei

A C-terem. Balra a C3, középen a B, jobbra C1 helyiség ajtónyílása

A C-terem. Balra a C2, középen a C3, jobbra a B helyiség bejárati nyílása

A C-helyiség

A C-terem a C2, a C3 és a B termek nyílásaival

A D-terem. Szemben a C jeű helyiség ajtónyílásával, jobbra a mélyebb szinten lévő C1 kamra lejáratával

A D-terem. A mélyebb szinten lévő C1 kamrába vezető lépcső a gerendafészkekkel. Ezekre fektették a deszkalapot, amire tufaport döngöltek – ezáltal rejtették el a helyiséget

Az A2a oldalkamra és az A2 helyiség

Az A2 helyiség a mélyebb szinten lévő A2b kamra lejáratával

Az A2 helyiség a mélyebb szinten lévő A2b kamra lejáratával. Balra az A2a bejárata

Az A2b kamra lejárata

Az A2 sziklahelyiség, jobbra z A2c sziklaüregbe vezető szűk nyílás

Az A2 helyiség. Balra az A2a, jobbra az A2b kamraajtónyílásai láthatók

Az A2 helyiség. Balra az A2a, jobbra az A2b kamraajtónyílásai láthatók

Az A2 helyiség. Balra az A2a, jobbra az A2b kamraajtónyílásai láthatók

A Százrejtekűben (Fotó: Komka Péter)

A Százrejtekűben (Fotó: Komka Péter)

Újabb “expedíció” a Százrejtekűbe, valamint a C3 jelzésű helyiség felmérése

A Százrejtekű C3 jelzésű kamrája szinte teljesen fel van töltve kőporral. Csak kúszva lehet benne “közlekedni”. Az alábbi képek a a sziklahelyiségben, illetve a két bejáratában készültek.

A Százrejtekű helyiségei

Egyebek

Komka Péter (MTI) fotói a 2016. december 15-i terepbejárásról: Híradó

A Százrejtekűhöz hasonló sziklahelyiségek Anatóliából: dailymail

Kappadókia. 1963-ban egy elfalazott pincejárat kibontásakor bukkantak rá egy kőzetbe faragott alagútra, ami egy ősi földalatti városba vezetett. Derinkuyu sziklahelyiségeiben, 18 szintes (!) pincelabirintusában akár 20.000 ember is elrejtőzhetett állataival, ingóságaival.

A Bizánci birodalom fennállása idején Kr. u. 780-1180 között faragták bele a riolittufába a lakókamrák, konyhák, istállók, templomok, sírok, kutak, közösségi helyiségek hálózatát, amelybe az arab-bizánci háborúskodás idején húzódott meg a lakosság. A mintegy 600 bejáratot görgethető kőajtók zárták le a behatolók ellen.

Nevşehir környéki földalatti városról (amely 460 ezer négyzetméteres területű, legalső járatai 113 méter mélyen húzódnak a felszín alatt) itt (is): nationalgeographic

 

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.