Az etruszkok nyomában: Toscana, Róma és Lazio, Umbria, Emilia-Romagna
Dúl bennem ÉSZAK-DÉL háborúja, ezért is nagy jelentőségű a nyári itáliai UTAZÁSOM, kalandozásom családommal. Különleges élmény volt belemerülni a DÉLI archetípusú emberek tengerébe, a DÉL géniuszát hordozó-teremtő tájba. Jó volt keresni-kutatni lelkivilágom ősforrását.
Elsősorban Toszkánát (Toscana), Lációt (Lazio) és Umbriát jártuk be, de Itália más geniális helyeit is szemügyre vettük. Toszkána – a hajdani Etruria – Kárpát-azonos vidék, az őskorra visszanyúló etno-kulturális kapcsolatokkal. Az etruszkoktól a vegyesházi uralkodóinkig (Zsigmond, Mátyás) szoros viszony alakult ki a két ikertájék között! (Utoljára két éve jártunk a Mediterráneumban (Szicíliában és Máltán), először pedig éppen huszonöt éve, három héten át barangoltunk Itáliában feleségemmel, fiatal házasként a Dolomitoktól az Appennineken át Sziciliáig. Azóta nagyot változott a világ: erőteljes paradigmaváltás zajlik ontológiai szinten…
Egyrészt az etruszk emlékeket kerestük a bükkaljai kőkultúra és a Kárpát-medence őskora apropóján. Másrészt a középkori (őskeresztény, román stílusú és reneszánsz) műemlékeket és műalkotásokat néztük meg. Harmadrészt az itáliai Mária-kultusz megnyilvánulásait kutatgattam, annak okán, hogy az európai kultúra legkülönlegesebb misztériuma a magyarság (gens hungarica) jóvoltából áradt szét a kontinensen és a nagyvilágban.
Nyáron megtapasztaltam az esszenciális DÉLI géniuszt, azaz DÉL szubsztanciáját. Hadd osszam meg élményeimet… (Itália, 2016. július–augusztus. Négyezer kilométer. Eger – Firenze – Monteriggioni – Siena – San Galgano – Chiusdino – Siena – Volterra – San Gimignano – Siena – Populonia – Massa Maritta – Siena – Orvieto – Bomarzo – Róma – Tarquinia – Róma – Segni – Anagni – Alatri – Róma – Assisi – Ravenna – Velencei-laguna, Torcello – Eger.)
Bevezetésként a sienai dóm Hermész Triszmegisztoszt ábrázoló márvány padlóképét mutatom be. Fontos jel(kép) és a sorsszerűség hozta, hogy ez volt az első „belépés” Toszkána egyik legfőbb szentélyébe. A főkapun belépve az első márványpadló éppen azt a mágust ábrázolja, akinek híres filozófiai tétele, hogy „ami fent, úgy lent”, azaz minden mindennel összefügg.
Első aspektus – A táj
Először a tájjal találkozik az utazó, a vidékkel, a hellyel – ami keretet ad a társadalmi létezésnek. A hely, aminek ugye nem csak fizikája van, hanem metafizikája és nem csak látvány, hanem géniusz (Hamvas). Első a látvány, a lényeg mögötte van…
Ez a zártság, összetömörödés, zegzugosság (stb.) erőteljes proxémikai mutató! DÉL egyik sajátossága.
Második aspektus – A kő
Másodszor a követ (a kőzetet, a vidék építőanyagát) veszem szemügyre: a tájat, a hegyeket, dombokat felépítő szálkőzetet, amibe a mitikus emberek mindenfélét (fülkéket, sziklahelyiségeket, sírkamrákat, szentélyeket) fúrtak-faragtak, amiből kápolnákat, templomokat, városokat építettek, illetve oltárokat, szobrokat formáltak . Nézzük a toszkánai kőkultúra jeles köveit! (Jeles: jellel ellátott, megjelölt; átvitt értelemben: különleges, kiemelkedő, egyedi. http://lithosphera.hu/2013/07/jeles-kovek/ )
Óriások által rakott falak az ősidőkből: Segni és Alatri kükloptikus falai. A legenda szerint Saturnus öt várost alapított Lazioban. Ezek közül egyik Alatri…
Ugrás a középkorba…
Az érzésem szerint ez a hegy, (Montesiepi, Szép-hegy), a kőbe zárt kard, a rotunda és a közeli ciszterci apátság – Toszkána szíve. Sokszoros jelkép. A haszontalan életmódba belecsömörlött ember visszavonulásának, a profán életmódból a szakrális-asztrális létbe emelkedésnek a szimbóluma (és esszenciája) ez a hely. A legenda szerint a harcos lovagok életét élő Galgano Guidotti (a Galga név is beszédes!) a csatáktól és a vad tivornyáktól megundorodva visszavonult a Monticiano közelében lévő dombocskára, hogy remeteként éljen tovább. Miután megjelent előtte Mihály arkangyal és megmutatta számára a kijelölt életutat, Galgano belevágta kardját egy sziklába. Ott épített magának egy remetelakot és ezt követően kontemplációba burkolózva meditációval töltötte napjait – mígnem vakító fény kíséretében (Szűz Mária is megjelent előtte) Isten magához szólította. Ez 1181. november 30-án történt. Négy évvel halála után szentté avatták. Galgano a közeli Chiusdinoban született, ahol még a háza is megvan. Egy templomban őrzik azt a követ, amelyen Galgano lova patkójának nyoma látható. Esszenciális jeles hely!
Még néhány kép San Galganóról, Toszkána szívéről, a legjelesebb jeles kőről és környezetéről.
Harmadik aspektus – A fa
Harmadszor a fákat, a tájat borító növényzetet, erdőket érdemes figyelni. A toszkán táj géniuszához a pínea fenyő, más néven a mandulafenyő (Pinus pínea) tartozik igazán. A mediterrán homokos tengerpartok jellegzetes fája, természetes állományai erdőket, ligeteket alkotnak, de ültetik is őket (fasoroknak, villák kertjébe, parkokba), ehető magjáért pedig termesztik is. (Az egész növénynek – habitusának, termésének, nevének) van egy erotikus felhangja, ami egyáltalán nem idegen a DÉL géniuszától)
A mandulafenyő tehát mintegy megtestesíti (növénnyé formálja) a DÉLI archetípust. A pínea gyökere hosszú, karószerű, törzse egyenes, felül ágakra bomlik, az ágak végén ernyőszerű lombkorona képződik. A fa tuéajdonképpen mandala: a gyökér a kollektív tudattalant, az ösztönszférát, a törzs a tudatot, az individuációt, az élettörténetet, a lombkorona a felettes ént, a szellemi világot, a mentalitást testesíti-jelképezi.
Negyedik aspektus – A tűz
Negyedszer a műalkotásokat (kerámiákat, szobrokat, festményeket, egyéb tárgyakat, sőt az ételeket, italokat) szemléltük meg – amiket az ember rá-, illetve belehelyezett a kultivált (épített) környezetébe. Ezeknek három vetülete van: a profán-hedonista, a haszonelvű-utilitarista és a szakrális-idealista. (Úgy, mint az értékelméleteknek vagy éppen a lételméletekben, mitológiákban megfogalmazott háromfázisú világmodelleknek…) Először a szakrális (korona) horizontot mutatom.
Az epheszoszi zsinat (431. június 22-től szeptemberig) után, amikor Máriát az Istenszülő2 címmel tüntették ki, a következő magasztos figyelem 1038-ban irányult felé, amikor Szent István Magyarországot Mária oltalmába ajánlotta. Azaz felajánlotta neki a magyar koronát. Tulajdonképpen ezzel az uralkodói aktussal született meg a mennyei koronázás gondolata, tehát először Európában a keresztény Magyarország sugalmazta a koronázás jelentőségét. Regnum Marianum Ennek hatására a 12. században jelentek meg azok a Máriaképek amelyeken Mária égi trónon ül és a koronát angyalok tartják feje felett, miközben Krisztus Mária felé fordulva megáldja őt (Senlis 1153–1191, Párizs 1210, Chartes 1225.), vagy a trónon ülő Krisztus koronázza meg (Strassburg 1230).
A szakrális horizont alatt húzódik az utilitarista létrend szintje. Következzen ennek néhány manifesztációja.
És végül jöjjön a hedonizmus, merüljünk bele a tömegek tengerébe (természetesen sok-sok asztrális vonatkozással, borral és egyebekkel)
Ötödik aspektus – Az éter
Végül az ötödik elem: az éter, azaz a szer elem. Érosz világa mindent áthat a Mediterráneumban – a hedonizmust ugyanúgy, mint a szakrális léthelyzeteket. A DÉL géniuszának Ámor vagy Cupidó a legfőbb alkotóeleme.
De a szép legyőzhetetlen. A test is lehet szakrális. Néhány kép az anyag apoteózisáról.
Hatodik aspektus – Róma (hiszen minden út ide vezet…)
S Z E R K E S Z T É S A L A T T
Hetedik aspektus – Benne a térben
Etruszk falak
A szelfi által az egyén (ego), az UTAZÓ (leginkább: a BOLYONGÓ) belehelyezi magát a világegyetembe. Érdekes érzés a MÁTRIX részének lenni. Kitárulkozás, megvallás, nyíltság. Kicsit pózolós – mégis őszinte műfaj. Nyers valóságsziget egy hazug világtengerben…