Az etruszkok nyomában: Toscana, Róma és Lazio, Umbria, Emilia-Romagna
Toszkána belsejében: Volterra környéke
Mandulafenyő
Dúl bennem ÉSZAK-DÉL háborúja, ezért is nagy jelentőségű a nyári itáliai UTAZÁSOM, kalandozásom családommal. Különleges élmény volt belemerülni a DÉLI archetípusú emberek tengerébe, a DÉL géniuszát hordozó-teremtő tájba. Jó volt keresni-kutatni lelkivilágom ősforrását.
Firenzében, utunk kezdetén
Elsősorban Toszkánát (Toscana), Lációt (Lazio) és Umbriát jártuk be, de Itália más geniális helyeit is szemügyre vettük. Toszkána – a hajdani Etruria – Kárpát-azonos vidék, az őskorra visszanyúló etno-kulturális kapcsolatokkal. Az etruszkoktól a vegyesházi uralkodóinkig (Zsigmond, Mátyás) szoros viszony alakult ki a két ikertájék között! (Utoljára két éve jártunk a Mediterráneumban (Szicíliában és Máltán), először pedig éppen huszonöt éve, három héten át barangoltunk Itáliában feleségemmel, fiatal házasként a Dolomitoktól az Appennineken át Sziciliáig. Azóta nagyot változott a világ: erőteljes paradigmaváltás zajlik ontológiai szinten…
Egyrészt az etruszk emlékeket kerestük a bükkaljai kőkultúra és a Kárpát-medence őskora apropóján. Másrészt a középkori (őskeresztény, román stílusú és reneszánsz) műemlékeket és műalkotásokat néztük meg. Harmadrészt az itáliai Mária-kultusz megnyilvánulásait kutatgattam, annak okán, hogy az európai kultúra legkülönlegesebb misztériuma a magyarság (gens hungarica) jóvoltából áradt szét a kontinensen és a nagyvilágban.
Nyáron megtapasztaltam az esszenciális DÉLI géniuszt, azaz DÉL szubsztanciáját. Hadd osszam meg élményeimet… (Itália, 2016. július–augusztus. Négyezer kilométer. Eger – Firenze – Monteriggioni – Siena – San Galgano – Chiusdino – Siena – Volterra – San Gimignano – Siena – Populonia – Massa Maritta – Siena – Orvieto – Bomarzo – Róma – Tarquinia – Róma – Segni – Anagni – Alatri – Róma – Assisi – Ravenna – Velencei-laguna, Torcello – Eger.)
Bevezetésként a sienai dóm Hermész Triszmegisztoszt ábrázoló márvány padlóképét mutatom be. Fontos jel(kép) és a sorsszerűség hozta, hogy ez volt az első „belépés” Toszkána egyik legfőbb szentélyébe. A főkapun belépve az első márványpadló éppen azt a mágust ábrázolja, akinek híres filozófiai tétele, hogy „ami fent, úgy lent”, azaz minden mindennel összefügg.
Hermész Triszmegisztoszt ábrázoló márvány padlókép a sienai dómban
Hermész Triszmegisztosz. Tabula Smaragdina 1. Verum, sine mendatio, certum et verissimum • való, hazugság nélkül, biztos és igaz. 2. Quod est inferius, est sicut quod est superius, et quod est superius est sicut quod est inferius ad perpetranda miracula rei unius • ami lent van, az megfelel annak, ami fent van, és ami fent van, az megfelel annak, ami lent van, hogy az egyetlen varázslatának műveletét végrehajtsd. 3. Et sicut omnes res fuerunt ab uno, meditatione unius: sic omnes res natae fuerunt ab hac una re, adaptatione • ahogy minden dolog az egyből származik, az egyetlen gondolatból, a természetben minden dolog átvitellel az egyből keletkezett… és így tovább…
Siena – dóm
Siena – dóm
Siena – dóm
Siena – dóm
Siena, Santa Maria Assunta-katedrális (Mennyekbe fölvett Mária-székesegyház). A főhomlokzat timpanonján Mária megkoronázása látható: →Boldogságos Szűz Mária megdicsőülése földi élete végén, mennybevétele után (→Mária mennybevétele) http://www.rakocziaranyforint.hu/hu/madonna/maria-megkoronazasa
Siena. Palazzo Pubblico
Siena – Palazzo Pubblico
Siena – Palazzo Pubblico
Későesti séta Siena óvárosában
Későesti élet Siena sikátoraiban
Siena éjjel
A sienai dóm esti csendben
Fényfestés
Első aspektus – A táj
Először a tájjal találkozik az utazó, a vidékkel, a hellyel – ami keretet ad a társadalmi létezésnek. A hely, aminek ugye nem csak fizikája van, hanem metafizikája és nem csak látvány, hanem géniusz (Hamvas). Első a látvány, a lényeg mögötte van…
Klasszikus toszkán táj (Chianti) Chianti. A chi (csi, ki) gyök külön tanulmányt érdemel: számos etruszk-eredetű helynév alkotóeleme!)
Klasszikus toszkán táj (Chianti)
San Galgamo környéke
Populoniai tengerpart. Előtérben egy etruszk nekropolisz, a háttérben az ércrejtő hegység, a Colline Metallifere
Kilátás a sienai dóm tetejéről
Tarquiniai háztetők és lakótornyok
Ez a zártság, összetömörödés, zegzugosság (stb.) erőteljes proxémikai mutató! DÉL egyik sajátossága.
Második aspektus – A kő
Másodszor a követ (a kőzetet, a vidék építőanyagát) veszem szemügyre: a tájat, a hegyeket, dombokat felépítő szálkőzetet, amibe a mitikus emberek mindenfélét (fülkéket, sziklahelyiségeket, sírkamrákat, szentélyeket) fúrtak-faragtak, amiből kápolnákat, templomokat, városokat építettek, illetve oltárokat, szobrokat formáltak . Nézzük a toszkánai kőkultúra jeles köveit! (Jeles: jellel ellátott, megjelölt; átvitt értelemben: különleges, kiemelkedő, egyedi. http://lithosphera.hu/2013/07/jeles-kovek/ )
Bomarzoi jeles kő. Etruszk sziklapiramis (kőoltár)
Lépcsők a „semmibe”. Sziklaszentély (Bomarzo)
Etruszk sziklahelyiségek Bomarzoban
Etruszk sziklahelyiségek Bomarzoban
Etruszk sziklahelyiségek Bomarzoban
A Bomarzo környéki hegyek számos etruszk sziklaszentélyt rejtenek
Populonia. Sziklába faragott etruszk sírkamrák
Populonia
Óriások által rakott falak az ősidőkből: Segni és Alatri kükloptikus falai. A legenda szerint Saturnus öt várost alapított Lazioban. Ezek közül egyik Alatri…
Küklopikus falak az ókor „mélyrétegéből” (Segni)
Küklopikus falak (Segni)
Küklopikus falak (Segni)
Küklopikus falak (Segni)
Küklopikus falak (Segni)
Küklopikus falak (Segni)
Küklopikus falak (Alatri)
Küklopikus falak (Alatri)
Ugrás a középkorba…
San Galgano. Galgano vitéz sziklába vágott kardja. Ez már a középkort idézi…
San Galgano. A szikla neve görögül petra, amely női minőségként fogadta be a férfierőt jelképező kardot – ez a tett (cselekedet) metafizikai létállapotot tükröz
Az érzésem szerint ez a hegy, (Montesiepi, Szép-hegy), a kőbe zárt kard, a rotunda és a közeli ciszterci apátság – Toszkána szíve. Sokszoros jelkép. A haszontalan életmódba belecsömörlött ember visszavonulásának, a profán életmódból a szakrális-asztrális létbe emelkedésnek a szimbóluma (és esszenciája) ez a hely. A legenda szerint a harcos lovagok életét élő Galgano Guidotti (a Galga név is beszédes!) a csatáktól és a vad tivornyáktól megundorodva visszavonult a Monticiano közelében lévő dombocskára, hogy remeteként éljen tovább. Miután megjelent előtte Mihály arkangyal és megmutatta számára a kijelölt életutat, Galgano belevágta kardját egy sziklába. Ott épített magának egy remetelakot és ezt követően kontemplációba burkolózva meditációval töltötte napjait – mígnem vakító fény kíséretében (Szűz Mária is megjelent előtte) Isten magához szólította. Ez 1181. november 30-án történt. Négy évvel halála után szentté avatták. Galgano a közeli Chiusdinoban született, ahol még a háza is megvan. Egy templomban őrzik azt a követ, amelyen Galgano lova patkójának nyoma látható. Esszenciális jeles hely!
Még néhány kép San Galganóról, Toszkána szívéről, a legjelesebb jeles kőről és környezetéről.
A jeles szikla köré épített templomocska a Rotonda di Montesiepi
San Galgano. A rotunda belseje
Galgano szobra a chiusdinoi múzeumban
Chiusdino
Chiusdino. Patkónyomos szikla a templomban
Chiusdino. Madonna
Chiusdino – turistamentes toszkán kisváros
Itt kóstoltam a legfinomabb chianti bort…
Harmadik aspektus – A fa
Harmadszor a fákat, a tájat borító növényzetet, erdőket érdemes figyelni. A toszkán táj géniuszához a pínea fenyő, más néven a mandulafenyő (Pinus pínea) tartozik igazán. A mediterrán homokos tengerpartok jellegzetes fája, természetes állományai erdőket, ligeteket alkotnak, de ültetik is őket (fasoroknak, villák kertjébe, parkokba), ehető magjáért pedig termesztik is. (Az egész növénynek – habitusának, termésének, nevének) van egy erotikus felhangja, ami egyáltalán nem idegen a DÉL géniuszától)
Tengerparti pínea-liget Populoniában
Tengerparti pínea-liget Populoniában
Pínea-liget
Pínea fasor Firenzében
Pínea fasor Firenzében
Pínea lombsátor
Pínea-erdő
Píneák Rómában, a Forum Boariumon (Piazza Bocca D. Veritán). A kis köralakú Herkules-templom és a háttérben lévő Portunus temploma a köztársaság kori Róma épségben megmaradt két legrégebbi épülete
A mandulafenyő tehát mintegy megtestesíti (növénnyé formálja) a DÉLI archetípust. A pínea gyökere hosszú, karószerű, törzse egyenes, felül ágakra bomlik, az ágak végén ernyőszerű lombkorona képződik. A fa tuéajdonképpen mandala: a gyökér a kollektív tudattalant, az ösztönszférát, a törzs a tudatot, az individuációt, az élettörténetet, a lombkorona a felettes ént, a szellemi világot, a mentalitást testesíti-jelképezi.
Negyedik aspektus – A tűz
Negyedszer a műalkotásokat (kerámiákat, szobrokat, festményeket, egyéb tárgyakat, sőt az ételeket, italokat) szemléltük meg – amiket az ember rá-, illetve belehelyezett a kultivált (épített) környezetébe. Ezeknek három vetülete van: a profán-hedonista, a haszonelvű-utilitarista és a szakrális-idealista. (Úgy, mint az értékelméleteknek vagy éppen a lételméletekben, mitológiákban megfogalmazott háromfázisú világmodelleknek…) Először a szakrális (korona) horizontot mutatom.
Orvieto
Orvieto, ez is Santa Maria Assunta-katedrális (Mennyekbe fölvett Mária-székesegyház). A főhomlokzat timpanonján Mária megkoronázása látható: →Boldogságos Szűz Mária megdicsőülése földi élete végén, mennybevétele után (→Mária mennybevétele) http://www.rakocziaranyforint.hu/hu/madonna/maria-megkoronazasa
Az orvietoi dóm alapjait 1290-ben rakták le és mintegy 300 évig épült
A dóm homlokzatát, a kapuk közti pilléreket gazdagon faragott domborművek borítják. Az Ó- és Új-szövetség történeteit Lorenzo Maitani alkotta meg 1320-1330 körül
Az Oltárkendő-kápolna az orvietoi dómban
Capella del Corporale. Lippo Memmi Madonna dei Raccomandati (1320) c. freskója mellett Ugolino di Prete Ilario Bolsenai csoda és A szentség csodája c. freskói (1357-1364) láthatók az Oltárkendő-kápolnában
Róma. Santa Maria in Cosmedin
Róma. Santa Maria in Cosmedin
Volterra
Assisi. Basilica di San Francesco
Assisi. Basilica di San Francesco
Ravenna. San Vitale
Ravenna. San Vitale
Ravenna. San Apollinare Nuovo
Ravenna. San Vitale. Theodorát ábrázoló mozaik
Ravenna. A San Vitale apszismozaikján Krisztus látható (526-547)
Róma, bulinegyed. A Santa Maria Trastevere szeméttengerben, hajnalban. Amikor a profán szféra lefedi a szakrálist: szemétbe fulladó templomok. Ez ma Róma!
A „csúcspont” Rómában. A Szűz Máriáról elnevezett legnagyobb római katolikus templom, a Vatikán területén kívül lévő pápai főszékesegyház, a Santa Maria Maggiore-bazilika szentélyének félkupola-boltozatán látható 13. századi mozaik az egyházpolitikai elveknek megfelelően, a Mária-kultuszt megtestesítő „Mária megkoronázása” témát ábrázolja (Jacopo Torriti, 1295)
Az epheszoszi zsinat (431. június 22-től szeptemberig) után, amikor Máriát az Istenszülő2 címmel tüntették ki, a következő magasztos figyelem 1038-ban irányult felé, amikor Szent István Magyarországot Mária oltalmába ajánlotta. Azaz felajánlotta neki a magyar koronát. Tulajdonképpen ezzel az uralkodói aktussal született meg a mennyei koronázás gondolata, tehát először Európában a keresztény Magyarország sugalmazta a koronázás jelentőségét. Regnum Marianum Ennek hatására a 12. században jelentek meg azok a Máriaképek amelyeken Mária égi trónon ül és a koronát angyalok tartják feje felett, miközben Krisztus Mária felé fordulva megáldja őt (Senlis 1153–1191, Párizs 1210, Chartes 1225.), vagy a trónon ülő Krisztus koronázza meg (Strassburg 1230).
A mennybeviteli liturgia szerint a korona Mária földi szenvedésének jutalma: „Nagyboldogasszony ünnepének titkában teljesedett ki az Istenanya nagysága: az ég és föld mennybe fölvett királynője lett.” A katolikus egyház tiszteletét azok az ábrázolások fejezik ki, amelyek ikonográfiájában Máriát koronával a fején, mint királynőt ábrázolják (hüperdulia)
A szakrális horizont alatt húzódik az utilitarista létrend szintje. Következzen ennek néhány manifesztációja.
Betlehemi gyermekgyilkosság a sienai dóm márványpadlóján
Testek örvénylése a sienai dóm oldalkáponájában
És végül jöjjön a hedonizmus, merüljünk bele a tömegek tengerébe (természetesen sok-sok asztrális vonatkozással, borral és egyebekkel)
Emberforgatag profán térben-téren. A hedonizmus tombolása. (Siena, Palazzo Pubblico)
A bulinegyedben laktunk Rómában (Trastevere)
Trastevere, Róma
Ravenna – búcsúvacsora Sangiovese superior társaságában. (Közép-Olaszország Toscana mellett a másik híres borvidéke Emilia-Romagna Lambrusco-termelő síkságján található
Ötödik aspektus – Az éter
Végül az ötödik elem: az éter, azaz a szer elem. Érosz világa mindent áthat a Mediterráneumban – a hedonizmust ugyanúgy, mint a szakrális léthelyzeteket. A DÉL géniuszának Ámor vagy Cupidó a legfőbb alkotóeleme.
Etruszk-görög váza erotikus jelenete – a természetes egyszerűség, a felszabadult életigenlés manifesztuma (Tarquinia múzeumában)
Kerámia Leszbosz szigetéről… (Tarquinia, múzeum)
Ókori jelenetek Tarquiniában
…kezd orgiává fajulni Érosz imádata… (Orvieto, múzeum)
…amikor eltorzul a természetes, elbukik a civilizáció. Alászállás a démon birodalmába… (Orvieto, múzeum)
Érdekes gyümölcsök a fán. Középkori freskó Massa Marittimán
De a szép legyőzhetetlen. A test is lehet szakrális. Néhány kép az anyag apoteózisáról.
Bűnbeesés (Orvieto)
Szent és profán. Piccolomini könyvtárában a sienai dómban
Szent és profán
Bűnbeesés Firenzében
A test szépsége az antikvitásban (Róma)
A test szépsége az antikvitásban (Róma)
A test szépsége az antikvitásban (Róma)
Hatodik aspektus – Róma (hiszen minden út ide vezet…)
S Z E R K E S Z T É S A L A T T
Hetedik aspektus – Benne a térben
Anagni óvárosában
Etruszk sírkamrában (Populonia)
A firenzei dóm mellett
Santa Maria Novella (Firenze)
A volterrai etruszk kapu előtt
Etruszk falak
Marcus Aurelius lovas szobra előtt Rómában (Ez az eredeti!)
A capitoliumi farkas mellett. Ő az eredeti!
Torcello. Ahol Attila a hunok nagykirálya is megpihent
A szelfi által az egyén (ego), az UTAZÓ (leginkább: a BOLYONGÓ) belehelyezi magát a világegyetembe. Érdekes érzés a MÁTRIX részének lenni. Kitárulkozás, megvallás, nyíltság. Kicsit pózolós – mégis őszinte műfaj. Nyers valóságsziget egy hazug világtengerben…
Segni kiklopsz falazata előtt
A vatikáni Szent Péter bazilika kupolája alatt
Útközben. Etruria és a Kárpát-medence közt félúton Attila kőtrónusán. A hun nagykirály mielőtt Leo pápával találkozott, az Adria lagúnáiban időzött (A legjelesebb kő Itáliában, Torcello)