Okkupáció!

A verpeléti „parazitavulkán” esete az aspiráns geoparkkal. Azaz miképpen vérzett el a BNPI az “UNESCO Globális Geopark” cím megszerzésére irányuló pályázaton 2021. végén…

A Tarna völgyéből kimagasodó verpeléti Vár-hegy nyugat felől

Az UNESCO Globális Geopark cím megszerzése érdekében elindított hivatalos jelentkezés során a múlt év szeptemberében az éppen megalakuló Bükk-vidék Geopark elfoglalta, mintegy bekebelezte a geológiai, geomorfológiai és tájföldrajzi szempontból Mátrához tartozó „verpeléti Vár-hegyet”. Legalábbis az UNESCO-felterjesztést levezénylő Bükki Nemzeti Park Igazgatóság által kihelyezett tájékoztatótáblák tanúsága szerint.

A terepi bemutatóhely hibáktól hemzsegő tájékoztatótáblája

Ez a miocén korú vulkáni képződmény és földtani bemutatóhely földrajzi értelemben a táblák megszövegezése ellenére sem geotópja a formálódó (aspiráns) Bükk-vidék Geoparknak. Annak ellenére sem, hogy Tarnaszentmária és Verpelét közigazgatási szempontból tagja a Bükk-vidék Geoparkot alkotó százegynehány településnek. Ugyanis a „fosszilis vulkán” a Tarna folyócskától, a két tájföldrajzi egység választóvonalától nyugatra helyezkedik el, ezért a magyarországi tájak rendszertani felosztása szerint a Mátrához tartozik és nem a Bükkhöz.

A hajdani vulkán belsejét egy kőbánya tárta fel

Mivel Magyarország kistájainak katasztere a Déli-Mátra részének tekinti a Vár-hegyet, ezért a tervezéskor nem lehetett felvenni a Bükk-vidéket magába foglaló geopark geotópjai közé, nem kerülhetett fel a Bükk-vidék földtudományi értékeinek listájára. A Bükki Nemzeti Parkhoz, mint védett természeti területhez, pedig végképp semmi köze nincs – mint azt a tábla címfelirata sugallja!

E fatális hibák oka abból az átgondolatlan taktikázásból (stratégia-hiányból) ered, ami a Bükk-vidék Geopark „UNESCO Globális Geopark” címre történő felterjesztését kíséri. A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság vállalását, a jelentkezési dokumentáció összeállítását és az aspiráció lebonyolítását, illetve a munkaszervezet kialakítását az utóbbi hónapokban számos hiba, mulasztás és szabálytalanság jellemzi. Jelenleg – a 2017 nyarán, a vidék településeinek önkormányzataitól kapott felkérés alapján – ugyanis a természetvédelmi alapfeladatokat ellátó Bükki Nemzeti Park Igazgatóságnak kell előkészítenie és lebonyolítania a nemzetközi pályázatot, az igazgatóság szakembereinek kell fogadnia a Globális Geoparkok Hálózata (GGN – Global Geoparks Network) által küldött bírálókat (azaz viselnie kell a két főből álló GGN-misszió fogadásával kapcsolatos költségeket) és mindenek előtt segítenie kellene a geoapark munkaszervezetének kialakítását és annak működését.

Geoparki rekvizítumok. A BNPI által az elmúlt években megjelentetett geoparkos kiadványok., valamint a GGN szakértői látogatásán készült képek a BNPI 2021-es évkönyvében

Ehhez képest a BNPI kezdeményezésére eddig csupán olyan együttműködési megállapodások születtek, amelyeknek nincs költségvetési vonzata, senkit nem köteleznek a geopark szervezésével kapcsolatos formális munka elvégzésére. Ráadásul a BNPI által 2017-ben létrehozott „geoparki munkacsoport” is megszűnt, az igazgatóság osztálystruktúrájába ágyazott „Geopark Csoport” pedig mind a mai napig csak papíron létezik: a BNPI szervezeti keretein belül, a többszöri próbálkozás ellenére sincs olyan személy, aki megbízás alapján a geopark szakmai előkészítésével, a földtudományi értékek védelmével, a térségfejlesztési koncepció szervezésével kapcsolatos feladatokat ellátná. Hiányzik a személyzeti struktúra, amit egy téves felfogásból, hibás vezetői attitűdből fakadó autoriter-jellegű mikromenedzsment helyettesít[i].

Az UNESCO (az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete) és a GGN látogatói idén szeptember végén és október elején három napot töltöttek a Bükk-vidék Geopark területén, aminek végén értékelték a nevezést. Bár a geotópokat, a földtudományi értékeket feltáró, bemutató tanösvényeket, bemutatóhelyeket, programokat, valamint a civil és egyéb szervezetekkel (oktatási intézményekkel, önkormányzatokkal) fennálló informális kapcsolatokat jónak minősítették, a felterjesztés mégis eredménytelen lett. Az UNESCO Globális Geoparkok Tanácsának 2021. december 8–11-ei ülésén (6. UNESCO Global Geoparks Council) a tanács tagjai elbírálták az új geopark-nevezéseket (akkreditációkat) és a revalidációkat, valamint a program irányításával kapcsolatos előterjesztéseket. Az UNESCO honlapján december 11-én megjelent információ szerint a GGN közgyűlés levezető elnöke bejelentette, hogy az új pályázatok közül 8 nevezést továbbítottak az UNESCO tavaszi ülésén történő elfogadásra, az UNESCO igazgatóságára (the Executive Board of UNESCO). Ezek a következők: Ries (Németország), Platåbergen (Svédország), Mëllerdall (Luxemburg), Buzău Land (Románia), Salpausselkä (Finnország), Kefalonia-Ithaca (Görögország), Caminhos dos Cânions do Sul és Sérido (Brazília). Ezek között a Bükk-vidék Geopark nem szerepel, az akkreditációját elhalasztották („deferred”), azaz az eddig is jelentős költségeket felemésztő pályázatot első körben elutasították. (https://en.unesco.org/news/unesco-global-geoparks-council-proposes-8-new-unesco-global-geoparks)

Bár a tanács által felterjesztett aspirációk végleges jóváhagyása az UNESCO Igazgatóság 2021 tavaszi ülésszakán lesz és akkorra várható az elhalasztott pályázatok értékelését tartalmazó jelentés („report”) nyilvánosságra hozását, de az eddigi információk alapján megelőlegezhetjük a Bükk-vidék Geopark pályázatával kapcsolatban megfogalmazódott bírálat lényegét.

A készülő határozat szerint a következő fordulóig a jelölt státusz megmarad, de addig pótlólagos dokumentációt kell készíteni a lehatárolás miatt (indokolni kel a területi lehatárolást és ki kell küszöbölni a hibákat és a nehezen értelmezhető szituációkat – ami például abból adódik, hogy a geopark és a Bükki Nemzeti Park átfedésben van), valamint feltétlen szükséges a térségfejlesztési koncepcióhoz egy valódi munkaszervezetet rendelni („develop  the  management  structure”), konkrét konzorciumi szerződésekkel (nem csak elvi, keret jellegű megállapodásokkal).

Az eddigi, szakmai szervezetekkel, oktatási intézményekkel (Herman Ottó Múzeum, Dobó István vármúzeum, Eszterházy Károlo Katolikus Egyetem, Miskolci Egyetem, Eventus Művészeti Iskola, Kaptárkő Természetvédelmi és Kulturális Egyesület stb.) kötött keretmegállapodások csupán elvi jelentőségűek és alapvetően általánosságokat tartalmaznak, a létrehozandó munkaszervezet működtetését segítő anyagi-pénzügyi kötelezettségvállalás nélkül. A geopark kialakítását kezdeményező települési önkormányzatok közül csupán elenyésző hányaduk tett szándéknyilatkozatot, hozott képviselőtestületi határozatot, amelyek szintén indikatív jellegűek.

Tehát elodázhatatlan egy szakmai és menedzsment jellegű feladatokat ellátó, valóságosan prosperáló „csapat” felállítása, azaz egy személyzeti struktúra („staffing  structure”) kialakítása – esetleg a BNPI szervezetén belül (elkülönített költségvetéssel), de célszerűbb az igazgatóság szervezeti keretein kívül (alapító okirattal). Ugyanis a legalapvetőbb elvárás a Bükk-vidék Geoparkkal kapcsolatban az, hogy ki kell alakítani és erősíteni kell a geoparki identitást, stratégiai szintre kell emelni az együttműködéseket (ki kell dolgozni azok érthető metodikáját és értelmes kritériumait) és biztosítani kell a geopark láthatóságát („visibility”)! A logó és az arculat rendben van, nagyon sok a BNPI által (legnagyobbrészt uniós pályázati forrásból) létrehozott kiadvány, terepi bemutatóhely és közösségi program szolgálja már eddig is a geoértékek bemutatását, de fejleszteni kell a geopark honlapját és még több tájékoztató anyag, kitáblázott és applikációval ellátott terepi információs pont (geosite) szükséges.

Továbbá erősíteni kell a geoparkon belüli partneri kapcsolatokat, építve a már létező szervezetekre (mindezt a geopark leendő munkaszervezetének, mint Geoparki Információs Központnak kellene koordinálnia), valamint érdemes megfontolni egy kifejezetten geoparki látogatóközpont létrehozását is…

A nemzeti park igazgatósága és civil szervezetek ugyanott. A térségi együttműködést jelző táblák a Bükkalján.

A verpeléti Vár-hegy esete, tájékoztatótábláinak hibái felfedik az aspiráns Bükk-vidék Geopark hiányosságait és a szervezés tévesztéseit – a főszervező téveszméit! Ráadásul a táblák nem csak szervezeti, területi és lehatárolás-beli értelemzavaró hibákat tartalmaznak, hanem szakmai, tartalmi hibákat is. Arról, hogy ezt a kicsiny vulkáni képződményt parazitavulkánnak vagy egy hajdani diatréma maradványának lehet-e tekinteni, később és máshol értekezek. Elöljáróban annyit megjegyzek, hogy a szeptember végén az UNESCO-szakértők látogatása előtt hirtelen kihelyezett tájékoztatótábla másik hibája egy régi toposz, miszerint a verpeléti Vár-hegy egy parazitavulkán maradványa. A táblaszöveggel ellentétben „a verpeléti Vár-hegyhez hasonlóan parazita andezit vulkánok” a szicíliai Etna oldalán nem figyelhetők meg. Egyrészt a háromezer méter fölé emelkedő sztratovulkán lejtőin lévő parazitakúpokat felépítő lávakőzetek bazaltos összetételűek, másrészt a verpeléti Vár-hegy szerkezete, elhelyezkedése egyáltalán nem egyezik meg a parazitavulkánokéval.

De ez már egy másik történet.

2022. 01. 11.

Baráz Csaba – geoparkológus

Közös gondolkodás. Amikor a verpeléti önkormányzat által szervezett vulkanológiai konferencia résztvevői megtekintették a vulkáni képződményt (2009. október 9.)

Végjegyzet (a 2020. januárban írt  javaslatomat alátámasztó érvekről és tényekről)

 

  1. Jelentkezési dokumentáció bírálata

A Bükk-vidék geopark előzetes pályázati dokumentációjának szakmai bírálata szerint a földtudományi, biológiai, kulturális örökségi rész szakmai fejezetei (44 oldal) alapvetően tartalmaznak minden szükséges adatot, alátámasztást – a turisztikai menedzsmenthez tartozó résznek (8 oldal) azonban sok a hiányossága. Az erre vonatkozó önértékelési mutatók mögül hiányoznak az alátámasztó alapadatok, valamint egy a kereslet-kínálati oldallal kapcsolatos hatástanulmány, marketingstratégia (például alátámasztandó az V.3. fejezet How are regional crafts promoted? pontszáma). Különösen a menedzsment-struktúrát és a fenntarthatóságon alapuló regionális kapcsolatokat (Sustainable Regional Economy) bemutató önértékelési dokumentáció kíván kiegészítést és átdolgozást.

Az előzetes pályázati dokumentáció bírálatának összegzése: „A bírálati munka során rendelkezésre álló dokumentumok az önértékelés által elvártakhoz képest jelentős hiányosságot mutattak. Ezen szakmai dokumentumok mielőbbi pótlása szükséges, amellyel az önértékelés mérőszámai felülvizsgálandók. A dokumentáció jelenlegi készültségi foka jelentősen elmarad az önértékelésben elvárt szinttől. Az egyes kérdéseket alátámasztó listák és igazoló alapadatok pótlása jelentős munkát igényel még. A menedzsment, geoturizmus kérdéskörök pontszámainak alátámasztásához turisztikai hatásvizsgálatra lenne szükség. A befejezés a részvevő partnerek, kutatók (geopark, nemzeti park, oktatás, turizmus) sokkal jobban koordinált együttműködését igényli.

 

  1. A magyarországi nemzeti geoparkok szakmai koncepciója

Mivel időközben elkészült a természetvédelemért felelős miniszter által elfogadott magyarországi nemzeti geoparkok szakmai koncepciója – és még nem indítottuk el a formális jelentkezési folyamatot, és a jelentkezési szándékunkat sem jeleztük az UNESCO-nál –, javaslom, hogy a Bükk-vidék Geopark létrehozását vegyük le a nemzetközi pályáról, és illesszük be a hazai feltételrendszerbe. Az eddigi munkánk alapján elkészült pályázati anyag nem veszik kárba, hiszen (némi kiegészítéssel és pontosítással) megfelel a nemzeti geopark létrehozásával szemben támasztott követelményeknek.

Javaslom, hogy mint a várományos geoparkot képviselő szervezet mielőbb tájékoztassuk a Magyar Geopark Bizottságot nemzeti geopark létrehozásának szándékáról, és közben az UNESCO-pályázat anyagából – kisebb változtatásokkal – készítsük el a megalapozó dokumentációt, amit a Bizottság visszajelzését követően megküldenénk a természetvédelemért felelős minisztérium részére. A reménybeli miniszteri hozzájárulást követően a nemzeti geopark elnevezést használó Bükk-vidék Geopark munkaszervezete – a feltételek teljesülése után – természetesen pályázhatna az UNESCO Globális Geopark címre.

 

  1. Az UNESCO Globális Geoparkok alapszabálya és működési irányelvei

A National Geopark Committees szerint is az aspiráns geoparknak először a magyar geopark-hálózat tagjává kell válnia, és csak utána léphet – a Magyar Geopark Bizottság jóváhagyásával és az UNESCO Magyar Nemzeti Bizottságának támogatásával – nemzetközi jelentkezés mezejére.(http://www.unesco.org/new/en/natural-sciences/environment/earth-sciences/unesco-global-geoparks/national-committees/)

Guidelines and Criteria for National Geoparks seeking UNESCO’s assistance to join the Global Geoparks Network (GGN) pedig azt írja: „What if a national geoparks network exists in a country? If in any country a formal National Network for Geoparks exists, then the applicant must first become a certified member of that national network before submitting its dossier for membership to the Global Network of National Geoparks. Comments made by the nationally competent body during a successful application procedure at the national level could form valuable appendices to the dossier.”

(http://www.europeangeoparks.org/wp-content/uploads/2012/03/Geoparks_Guidelines_Jan2014.pdf)

Azaz a nemzeti geopark-hálózat („National Network for Geoparks”) megléte esetén az aspriráns geoparknak először alapvetően a nemzeti geopark hálózat tagjává kell válni és csak utána adhatja be formális jelentkezését az UNESCO Globális Geopark cím megszerzése érdekében. Az ajánlás szerint (Application Process for aspiring UNESCO Global Geoparks) a jelentkezést mindenképpen több éves előkészítés szükséges, amelynek része a globális konferenciákon történő előzetes részvételek, folyamatos konzultációk stb.

A nemzeti geopark működése (és a nemzetközi jelentkezés előkészületei) során annyira megerősödhetne a munkaszervezet és a tagság kapcsolata, a szervezetek együttműködése, hogy az UNESCO Globális Geopark cím elnyerésével és használatával együtt járó kiadások pénzügyi forrását elő tudnánk teremteni: pl. a jelentkezési szándék beadását követő véleményezési szakaszban a delegált szakértők látogatásának költségeit, a GGN Szövetség éves tagdíjának (1.500 EUR) és promóciós díjának (500 EUR) fedezetét stb.. (Egyébként az UNESCO Globális Geopark cím elnyeréséhez sem kapcsolódik működési támogatás.)

(http://www.unesco.org/new/en/natural-sciences/environment/earth-sciences/unesco-global-geoparks/application-process)

Mindezen tények és adatok alapján tettem javaslatot annak megfontolására, hogy az UNESCO Globális Geopark cím megszerzését célul kitűző erőfeszítések helyett inkább a nemzeti geopark koncepcióhoz történő csatlakozást készítsük elő.

(2020. január 31.)

Lábjegyzet

[i] Ezt a mikromenedzsmentet a kormányzati igazgatási szerv igazgató asszonya személyesíti meg, akinek 2020. január 31-én a Bükk‐vidék Geopark UNESCO Globális Geopark cím megszerzése érdekében elindított formális jelentkezésünk átgondolását és korrekcióját javasoltam (akkor még mint a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság munkatársa, a geopark munkacsoport vezetője) az összeállított jelentkezési dokumentációval kapcsolatos szakmai bírálatban kifejtett hiányosságok, a természetvédelemért felelős miniszter által időközben elfogadott magyarországi nemzeti geoparkok szakmai koncepciója, továbbá az IGGP, valamint az UNESCO Globális Geoparkok alapszabályában és működési irányelveiben (Statutes and Operational Guidelines of the UNESCO Global Geoparks) megfogalmazott súlyos feltételek miatt. A BNPI igazgatója nem fogadta el a felvetésemet, sőt a köztünk kialakult nézeteltérés miatt teljesen kiszorított a Bükk-vidék Geopark további tervezési és szervezési munkálataiból (végül a szervezetből is érdemtelenségre hivatkozva felmentéssel megszüntetve a 35 éves szolgálati jogviszonyomat) – aminek egyenes következményeként az aspirációt elutasították, a pályázat első körben sikertelen lett. (Az UNESCO Globális Geopark cím helyett a nemzeti geopark irányába történő lépéseket preferáló, idestova két éve megfogalmazott és feletteseimnek is megküldött szakmai véleményem részletesebb kifejtését a rövid ismertetés végére bemásolom, mintegy végjegyzetként és tanulságképpen.

Információözön… Kitáblázott geosite a Bükki Nemzeti Parkban (Lök-völgy, 2. számú földtani alapszelvény: jura kori Lölvölgyi Formáció “agyagpalájának” típusfeltárása)

 

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.