A kaptárkövek mint természeti emlékek

A kaptárköveket védetté nyilvánító jogszabály – A kaptárkövek megóvását szolgáló természeti emlékek létesítéséről, valamint a kaptárkövek megóvását szolgáló természetvédelmi kezelési terv kihirdetéséről szóló 17/2014. (X. 27.) FM rendelet – része a természetvédelmi kezelési terv („C” fejezet), mely a védetté nyilvánító rendelettel együtt lépett hatályba 2014-ben, úgy, hogy az előírások a rendelet 3. mellékletében jelennek meg.

A kezelési tervben nevesített természetvédelmi kezelési módok, korlátozások és tilalmak között szerepel a sziklák állapotát veszélyeztető fás és lágyszárú növényzet eltávolítása, amit – a sürgősen elvégzendő munkálatok kivételével – a vegetációs időszakon kívül kell elvégezni.

A kezelési tervben a kaptárkövekre vonatkozó természetvédelmi célkitűzések között – a természeti állapot fenntartása, javítása mellett – nevesítve jelenik meg „a helyszíni kutatási lehetőségek biztosítása”, valamint „a kaptárkövek és környezetük örökségvédelmi célú bemutatási lehetőségének biztosítása”.

A kaptárköveket természeti emlékként védetté nyilvánító rendelet innen tölthető le: Rendelet

A Mész-hegy és a Nyerges-tető kaptárkövei

A Mész-hegy és a Nyerges-tető (Nyerges, Nyerges-hegy) területén három kaptárkőcsoport lelhető fel.

A Nyerges-tető nyugati oldalán található a Bükkalja legrejtélyesebb kaptárköve (H.2.e). Azoknak a fülkés szikláknak – a „triumvirátusnak” – az egyik tagja, amelyek a legkarakteresebben testesítik meg a kaptárkő fogalmat. A Nyerges megjelenésében méltó társa a cserépváraljai Nagykúpnak, a kúpkövek legszebbikének és a szomolyai Kaptár-völgy koronájának, a Királyszékének. A lapos ormú sziklavonulattól egy keskeny és mély hasadék választja el a helynek is nevet adó magas sziklatornyot. Ennek az impozáns riolittufa-oszlopnak a teteje nyereg alakúra van kiképezve. Legalábbis így gondolta ezt Bartalos Gyula és Martus Ferenc is. Tény az, hogy az ember formaalakító tevékenysége fellelhető a Nyerges-kő szikláin. A plató felületébe ugyanolyan tálalakú mélyedések, csatornák, lyukak vannak faragva, mint a siroki Török-asztal tetejébe vagy a demjéni Bányaél kaptárkövének sziklahomlokára.

A sziklavonulat délkeleti falán (I. szikla) és a különálló tömbön (II. szikla) 24 fülkét, fülkenyomot találunk . Az itt  sorakozó kaptárfülkék  közül néhány sajátos kiképzésű, az általánostól eltérő egyedi formát képvisel. A 3., 5., 7. és 9. számú fülkék – amelyeknél a keretek is viszonylag jó állapotban maradtak meg – annyira sekély mélységűek, hogy esetükben kétséges a méhészeti rendeltetés.

A Nyerges-tető keleti oldalán – szemben a mész-hegyi kaptárkövekkel – egy kúp formájú szikla emelkedik, oldalán 7 fülkével, belsejében archaikus sziklahelyiséggel (H.2.d). Egyébként a környéken elég sok kőzetbe faragott szőlőkunyhó, bújó található, a hajdan virágzó szőlőkultúrára emlékeztetve.

A Nyerges-tetővel szomszédos Mész-hegy déli lejtőjén (H.2.c) három kaptárkő található. Az I. számú kaptárkő kettős kúp formájú, tömzsi szikla, amely oldalába 4 db fülke, egyik csúcsába három különböző méretű lyuk van befaragva. A kaptárkő déli oldalán egy nagyméretű, sekély mélységű négyzetes fülke van befaragva.

Az I. sziklától északnyugatra emelkedik a II. és III. szikla lekerekített csúcsokkal tagolt kúpegyüttese, amelyeken 18 eléggé elkopott fülke látható. A kaptárkőbe itt is egy archaikus sziklahelyiséget (bújót) faragtak. A Mész-hegy és a Nyerges területén elég sok kőzetbe faragott szőlőkunyhó, bújó  és pince található, a hajdan virágzó szőlőkultúrára emlékeztetve.

 

A három kaptárkő-lelőhely természetvédelmi kezelési terve innen tölthető le:

Eger – Mész-hegy dél (H.2.c): http://bnpi.hu/oldal/eger-mesz-hegy-del-439.html

Eger – Nyerges-hegy keleti oldala (H.2.d): http://bnpi.hu/oldal/eger-nyerges-hegy-keleti-oldal-440.html

Eger – Nyerges-hegy nyugati oldala (H.2.e): http://bnpi.hu/oldal/eger-nyerges-hegy-nyugati-oldal-441.html