Baráz címkéhez tartozó bejegyzések

Kozmikus sebhely (asztrobléma) a Bükkben

Nyomozás egy 20 millió évvel ezelőtti meteoritbecsapódás után

Az alábbi írás a Zöld Horizont c. periodika 2013. 1-2. (24-25.) számában megjelent első közlés bővített változata

impactAz összességében sugarasan széttartó bükki völgyhálózatot az eddigi vélemények szerint a folyóvízi erózió alakította ki, bizonyítottan preformált (szerkezeti) völgyet a kutatás nem tart számon. Van azonban a Bükkben egy különös terület, ahol a völgyirányok bizonyos anomáliáról tanúskodnak. A Hór-völgybe torkolló Hosszú-völgy és mellékvölgyei, azaz a Hosszú-völgyi-patak vízgyűjtőterületének völgyirányai kirívóan különböznek a Déli-Bükkre jellemző (az „alaprajz” szerint kissé hajladozó, de egyenes) völgyhálózattól.

A 4 km átmérőjű körképlet (gyűrűs tájszerkezet) északi pontja a Pazsagi erdészház közelében van. A keleti peremét a Nagy-Dall – Dall-gerinc – Közép-szék – Hajagos-Kuklya – Felső-Csákány vonulata, a nyugati kerületét a Borostyán-kő – Nagy-Táskás – Gerzsény – Csipkés-tető – Odvas-bükk vonulata jelöli ki. A közepe a Hosszú-völgyi erdészház mellett, a Gába nevű domborulatnál jelölhető ki. (1., 2. kép) Itt találkoznak a küllőszerűen összetartó vízfolyások.

1. kép: A Hosszú-völgy – Hór-völgy látképe a Három-kőről

1. kép: A Hosszú-völgy – Hór-völgy látképe a Három-kőről

2. kép: Az impakt struktúra belsejében. A Hosszú-völgy látképe, háttérben a Közép-szék (588 m) -Hajagos-Kukja (664 m) - Felső-Csákány (648 m) vonulatával. A feltételezett hajdani kráter keleti pereme

2. kép: Az impakt struktúra belsejében. A Hosszú-völgy látképe, háttérben a Közép-szék (588 m) – Hajagos-Kukja (664 m) – Felső-Csákány (648 m) vonulatával. A feltételezett hajdani kráter keleti pereme

A sugarasan összetartó (északi, északkeleti irányba futó!) völgyhálózat a vulkáni eredetű vi­dékeink (Börzsöny, Mátra) felszínalaktani jellegzetességét idézik. Ugyanis a vulkáni kőzetek­ből felépülő hegységeink völgyhálózata az eredeti vulkánszerkezetet tükrözi: a tűzhányó-krá­terek illetve kalderák belsejében ágas (összetartó), a hajdani vulkáni képletek külső peremén sugaras (széttartó) völgyhálózat vágódott be. De nem csak vulkáni kráterek, kalderák léteznek a Földön, hanem ún. impakt kráterek, asztroblémák – azaz meteoritkráterek is, amelyek generálhatnak hasonló jelenségeket. Ezért vizsgáljuk meg a szóban forgó területet az impakt jelenségek szemszögéből is.

Bővebben… →

Tűzben született táj

Kaptárkövek a Bükkalján

Hír: 2013. június 7-én, pénteken ünnepélyes rendezvény keretében megnyílt Cserépfalu határában, a Bükk hegység peremén a Hór-völgyi Látogatóközpont, benne a bükkaljai kőkultúrát bemutató kiállítás.

(Érdemes rákattintani: virtuális tanösvény a Bükkben)

IMG_7466Abstract: Az Északi-középhegységben lévő Bükk hegység déli hegylábfelszínét, a Bükkalja nevű dombvidék nagy részét sziliciumgazdag vulkáni kőzetek építik fel. A zömében riolitos összetételű ártufák és az ignimbritek a Föld leghevesebb, legpusztítóbb – pliniusi, ultrapliniusi – vulkáni kitöréseinek miocén korú képződményei. A jégkori felszínfejlődés meghatározó tényezői (a folyóvizek mélyítő és oldalazó eróziója, az aprózódás, a mállás, a szél és a csapadék leöblítő hatása, valamint a fagyaprózódás) preparálták ki az ún. kaptárkövek különleges kúpjait, sziklavonulatait, melyek oldalába a régmúlt korok emberei fülkéket faragtak.

A Bükkalja területén, a siroki Vár-hegy és a kácsi Kecske-kő között több nagy csoportban láthatók olyan sziklavonulatok vagy kúp alakú kőtornyok, amelyek oldalaiba a régmúlt korok emberei fülkéket faragtak. A fülkékkel rendelkező, lenyűgözően szép földtani képződmények a kaptárkövek. Mivel a bükkaljai fülkés kőtornyok, sziklakúpok anyagát a miocénben zajló heves vulkáni tevékenység hozta létre, ezért először a kaptárkövek természetföldrajzi hátterét mutatom be, majd a fülkés sziklák kultúrtörténeti vonatkozásait. (1. kép) A Kaptárkőtár oldalon pedig a kaptárkövekről készült fotóim tekinthetők meg.

1. kép: A Szomolyai kaptárkövek természetvédelmi terület látképe. Háttérben a Déli-Bükk hegyvonulata (Fotó: Bakó Gábor)

1. kép: A Szomolyai kaptárkövek természetvédelmi terület látképe. Háttérben a Déli-Bükk hegyvonulata (Fotó: Bakó Gábor)

IMG_8259

A kaptárkövek a táj szakrális elemei (Fotó: Baráz Csaba)

Bővebben… →

Ararát – A Hegy

Ahol Noé bárkája megfeneklett. Gondolatok a Genezis földrajzáról

Baráz Csaba kelet-anatóliai útinapló-töredéke. Rövidített változata megjelent a Földgömb 2012/2. számában

2009. augusztus 16. 11 óra 30. perc – Atatürk repülőtér, Istanbul – Tízezer méter magasan, rakit kortyolgatva

DSCF0830_6_campBecsekkoláskor zavartan kért tőlünk elnézést a török légitársaság alkalmazottja: túlfoglalás történt. A több mint egy hónapja, a hazaútra lefoglalt, turistaosztályra váltott helyünket eladták. Kérdésére, hogy helyette elfogadjuk-e a business class szolgáltatásait, „lemondóan” válaszoltuk, hogy ért már bennünket nagyobb megrázkódtatás is kacskaringós életünk során.

Miután társaimmal – Gáborral és Zsolttal, akikkel tavaly ősszel a Rodope hegység trák kultikus sziklaszentélyeit derítettük fel – kényelmesen elhelyezkedtünk a Turkish Airlines Isztambul-Budapest járatán, a business class turistaosztálynál tágasabb ülésein és a felszállás után kézbevettük SkyLife magazin augusztusi kiadását, fellapozva azt, Nasuh Mahruki szép képekkel illusztrált riportjára bukkantunk. Az írás a neves német természettudós és utazó, a dorpati (ma: Tartu Észtországban) egyetem professzora, Freidrich Wilhelm Parrot (1792. október 14. –1841. január 15.) és fiatal kísérője, a később híressé vált örmény költő és pedagógus, Khachatur Abovian (1809. október 15. – eltűnt 1848. április 14-én) által 180 éve, 1829. október 9-én elsőként meghódított Ağri Daği-ról szólt. Jóleső érzés járt át bennünket, hiszen néhány napja, dacolva az augusztusi hóviharral, mi is megmásztuk a világ egyik legszentebb hegyét: az Ararátot.

DSCF0918

Bővebben… →