(Jeles kő az Őr-kő alatt. Egy több mint fél évtizedes kutatásra emlékezve)
A Bükk-fennsík nyugati elvégződésén, az Őr-kő sziklafalának előterében, nem messze az Őrkő-háztól található az Oltár-kő nevű földrajzi hely. Ugyanitt, az erdőben egy közel négy méter magas (és négy méterszer másfél méter alapterületű), a környezetéből élesen kimagasló sziklataréjra bukkanhatunk, amely véleményem szerint egy őskori sztélé, azaz emberek által felállított kőtömb. Ez a magányos szikla tehát – nagy valószínűséggel – hazánk egyetlen in situ helyzetű őskori kő-sztéléje, azaz egy több ezer éve álló menhir!
Oltár-kő. A névadó kő-sztélé
A menhir nyugat felől
Kezdjük a kutatást!
A felismerést követően kezdeményeztem egy régészeti és geológiai helyszíni vizsgálatot, amire 2011. 07. 13-án került sor. A többtonnás „kőzetpad” a környezetében lévő mészkőrétegek („rétegfejek”) helyzetétől (a rétegdőlés szögétől) eltérően függőleges állású – amit mérésekkel is igazoltunk. A geológus kompasszal mért dőlésszögek átlaga 35 fok, míg az Oltár-kő kőzetpadját alkotó réteglap dőlésszöge 89 fok. A dőlésirányok, azaz a környező rétegek lejtési irányai közel megegyeznek (tíz mérés átlaga a 360 fokos skálán 313,9 fok).
Dőlésszög: 89 fok, dőlésirány 312 fok
Dőlésszög: 33 fok, dőlésirány 313 fok
A szálban álló (autochton) rétegfejek dőlésszögeinek átlaga: 35 fok. Háttérben a függőlegesre állított sztélé
A sztélé allochton helyzetű (de: in situ)
| sorszám | dőlésirány | dőlésszög | EOV X | EOV Y | eltérések a dőlésirányban (%) | eltérések a dőlésszögben (%) |
| Oltár-kő | 312 | 89 | ||||
| 1 | 318 | 23 | 301322 | 751609 | -1,923076923 | 74,15730337 |
| 2 | 300 | 36 | 301311 | 751609 | 3,846153846 | 59,5505618 |
| 3 | 313 | 33 | 301316 | 751591 | -0,320512821 | 62,92134831 |
| 4 | 320 | 34 | 301311 | 751590 | -2,564102564 | 61,79775281 |
| 5 | 300 | 35 | 301304 | 751591 | 3,846153846 | 60,6741573 |
| 6 | 318 | 36 | 301305 | 751585 | -1,923076923 | 59,5505618 |
| 7 | 344 | 32 | 301335 | 751624 | -10,25641026 | 64,04494382 |
| 8 | 310 | 40 | 301340 | 751632 | 0,641025641 | 55,05617978 |
| 9 | 313 | 39 | 301256 | 751638 | -0,320512821 | 56,17977528 |
| 10 | 303 | 42 | 301257 | 751639 | 2,884615385 | 52,80898876 |
| átlag (1-10) | 313,9 | 35 | ||||
| szórás (1-10) | 12,90520997 | 5,270462767 |
Táblázat. Az oltárkő és a környezetében szálban álló (autochton-helyzetű) kőzetkibukkanások, rétegfejek, sziklák dőlésirányainak és dőlésszögeinek összehasonlítása
Mindez bizonyítja tehát, hogy a sziklatömböt mesterségesen állították fel (allochton, de mégis in situ helyzetű). A vizsgálataink nyomán (melyet a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság részéről Baráz Csaba, Holló Sándor, az egri Dobó István Vármúzeum részéről Bíró Péter régész végzett el) figyelmünk a rézkorra és a rézkori kultúrákra terelődött: ugyanis a késő-rézkori Baden-kultúra idejéből számos magaslati szentély közelében állított kő-sztélét ismerünk.
Felmérés közben
A Baden-kultúra magyarországi kutatása során eddig négy esetben figyeltek meg sztélé-állítást, melyet a régészek a pontusi sztyeppe népcsoportjaitól átvett szokásként értelmeznek. Budapest–Káposztásmegyeren egy négyszögletesre faragott kőoszlop került elő az ásatás során: a 240 cm magas, 600 kg súlyú, budakalászi mészkőből faragott oszlop lekerekített végén sematikus emberi arcábrázolás látható (Endrődi A. 1995). A Mezőcsát–Hörcsögös kurgántemetkezés és badeni temető sírjai között (in situ helyzetben) egy kvarchomokkőből kifaragott 175 cm magas hasáb alakú kőtömböt találtak (Kalicz N. 1999).
2011. 07. 13.
A bükk-fennsíki, 900 méter tszf-i magasságban álló kő-sztélénél 2011-ben elvégzett kisebb feltárás mindössze annyit tisztázott, hogy a zoomorf (állat alakú) kőtömböt emberek állították, a sztélét magába fogadó gödröt apróra tört kőzúzalékkal döngölték be, körülötte pedig nagyobb kőlapokból járófelületet alakítottak ki. A menhir korát és rendeltetését – valamint azt, hogy rituális temetkezési helyet jelöl-e, vagy az őskor többrétegű kultuszainak hírmondója, esetleg csillagászati megfigyelést szolgált – régészeti feltárással és csillagászati mérésekkel szükséges tisztázni.
A sztélé még szállban álló párja az Oltár-kő peremén
Rétegfej-karr az Oltár-kő déli peremén
Kilátás az Oltár-kőről
Az Őr-kő, az Oltár-kő és a Hegyes-kő látképe a Galya kopaszáról
A Hegyes-kő, mögötte a Pes-kő, mellette a Tar-kő, lent jobbra a Vörös-kő sziklahomloka
Irodalom
- Endrődi, A. (1995): Erscheinung der Steleerrichtung in Ungaren. Notizia Archaeologiche Bergomensi 3. 305-319.
- Endrődi A. (szerk.) (2004): Hétköznapok és vallásos élet a rézkor végén. A Baden-kultúra 5000 éves emlékei Budapesten. Budapesti Történeti Múzeum kiállítása, 2004. december-2005. március, Budapest, 2004.
- Kalicz N. (1999): A késő rézkori Báden kultúra temetője Mezőcsát-Hörcsögösön és Tiszavasvári-Gyepároson. HOMÉ XXXVII. 57-102.