2015. június hónap bejegyzései

A Csörsz-ároktól a fokgazdálkodásig

Földből épült struktúrák az ősi vízrendezés szolgálatában

Készült az alábbi írások alapján:

  • Baráz Csaba (2014): Dél-Heves kistájai – különös tekintettel a vízrajzra. In Schmotzer András (szerk.): Szikfok. Dél-Hevesi tanulmányok. Eger. 9-24.
  • Baráz Csaba (2014): A Csörsz-ároktól a fokgazdálkodásig. Földből épült struktúrák az ősi vízrendezés szolgálatában. In Füleky György (szerk.) A táj változásai a Kárpát-medencében. A vízgazdálkodás története a Kárpát-medencében. (X. Tájtörténeti Konferencia kiadványa). Baja, 218-224.

Bevezetés

Az Észak-alföldi-hordalékkúpsíkság és a Közép-Tisza-vidék (a Hevesi-sík, a Gyöngyösi-sík és a Hevesi-ártér kistájak) felszínét a Tisza, a Bükkből és a Mátra vidékéről érkező mellékfolyóinak építő-romboló munkája, valamint az itt élő emberek földhasználati, tájművelési tevékenysége formálta (1. ábra). A régi korok (őskor, népvándorlás kora, középkor) tájművelést meghatározó struktúrái (földépítményei, illetve „mélyítményei”) az alföldi hosszanti sáncárkok és a Tiszát kísérő övzátonyokat átvágó fokok.

1_ábra_Baráz_Csaba

1. ábra – Dél-Heves kistájai és a hosszanti sáncárkok nyomvonala. 1 – kistájhatár; 2 – vízfolyás, patakmeder; 3 – holtmeder (Kis-Tarna, Szegyér); 4 – Csörsz-árok; 5 – Alsó-Kis-árok; 6 – „kunhalom”, „földvár”

A Gyöngyösi- és a Hevesi-sík vízrendszerét a régészeti, történeti és okleveles adatok szerint már a rómaiak korában (Császár-kor) szabályozták. Felmerül annak lehetősége, hogy az alföldi hosszanti sáncárkok (Csörsz-árok, Kis-árok, Ördög-árok) nem csupán hadászati-védelmi rendeltetés miatt készültek, hanem a síkvidék vizeinek szabályozásában is szerepet játszottak.

Megerősíti ezt a feltevést a hosszanti sáncárkok dél-hevesi (és dél-borsodi) nyomvonalainak terepi-topográfiai vizsgálata, a Tiszához – illetve a folyó jobb parti fokaihoz – való kapcsolódásaik feltárása. Ezen megfigyelések alapján úgy tűnik, hogy a Tisza-szabályozást megelőzően, az organikus tájhasználat (tájművelés) idején a felszíni vizek rendezésében (irányításában, a vízjárás szabályozásában), a térség felszínformálásában ezeknek az ősi, mesterséges földstruktúráknak is nagy szerepe volt.

Bővebben…

Bükkaljai kaptárkőtár

pdf-970-page-00001.jpg

A Kárpát-medence legkülönlegesebb, legösszetettebb tájépítészeti jelensége a bükkaljai kőkultúra, melynek gyökerét a régi idők, az Aranykor rejtélyes néma tanúi, a kaptárkövek jelentik. Óvni kell őket, hiszen a tájhoz kötött tradíciók, de maga az Őshagyomány jóformán már csak e faragott sziklák által hordozott rejtjeles üzenetből rekonstruálható.

Részlet a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság által megjelentetett „Kaptárkövek földje. Tájművelés és természetvédelem a Bükkalján.” című könyvből (Eger, 2014. 168 p. Írta és szerkesztette: Baráz Csaba).

kaptarko_jo-01

A bükk-vidéki kaptárkövek térképe

Bővebben…