Vaskapu – Kővulvák földjén

A Lepenai-örvény mezolitikumi emlékei

Vágólap01

Jegyzetek az Al-Duna szakrális földrajzához

Lepenski_Vir_mezolitikus_szobor_2A Kárpát-medence (a Kárpát-nagytáj) különös pontja a Duna Vaskapunak nevezett szakasza. Túl azon, hogy hazánk, a (horvát és szlavóniai részek nélküli) történeti Magyarország legdélebbi és legalacsonyabb pontja, egyúttal a „kárpáti kultúra” forrásvidéke – kulcs a Kárpát-medence szakrális földrajzához. Miközben barátaimmal alaposan bebarangoltuk a vidéket („letapogattuk” mind a „szerb”, mind a „román” oldalt), felmerült bennem a kérdés, hogy az európai korai civilizáció bölcsőjét a mediterráneumban kell-e keresnünk vagy esetleg itt az Al-Duna mentén? Az itt feltárt Lepenski Vir-i műveltség összekötő láncszem a Földközi-tenger térsége és a Kárpát-medence között? Avagy a kőkori civilizáció eredője? Bölcsője.

lepenski-vir1

A Lepenski Vir-nek nevezett terület (magyarul: Lepenai-örvény) leleteinek kora a Kr. e. 7. és 5. évezred közé tehető. E műveltség legfejlettebb szintje Kr. e. 5.300 és 4.800 közötti időre dokumentálható, tehát az átmeneti kőkorból (mezolitikum) származik. (A leletek a vaskapui vízi erőmű építkezéseivel kapcsolatos ásatások során kerültek felszínre 1965-től 1971-ig. Ásatásvezető: Dragoslav Srejović.)[1]

Bővebben:

Zuhatagos Duna-szakasz: a Lepenai-örvény a II. katonai felvételen

Zuhatagos Duna-szakasz: a Lepenai-örvény a II. katonai felvételen

Lepenski_Vir___Hegy_3

A Vaskapu régészeti lelőhelyei

A Vaskapu régészeti lelőhelyei

A mezolitikumi település (vagy szakrális épületegyüttes) a Duna jobb partján (A Košo brdo, azaz Lejtős-domb Krečka nevű sziklafala alatt), szemben egy különleges formájú sziklával, amely oltárkőként emelkedik a magasba. A Treskovac (Treşcovăţ) nevű sziklatoronynak igen nagy jelentősége lehetett (mezolitikumi jeles kő).

IMG_4305

A Teres-kő (Toros-kő) Lepenski Vir felől

A Duna mellett 136 trapéz alaprajzú és formájú házat tártak fel, melyekben kövekből épült tűzhely és házi oltár is volt. Az oltáron helyezték el a jellegzetes, ember és hal (?) keverékét mintázó, 35 és 50 cm nagyságú kőszobraikat.

ÉPÍTÉSZET

A feltárás során hét egymást követő település nyoma bontakozott ki. A 136 lakóház (?) és szakrális épület maradványai a Kr. e. 6500 és Kr. e. 5500 közötti időszakot dokumentálják. A patkó alakú platón elhelyezkedő házak bejárata a folyó felé (KÉK-felé, a Duna túlsó oldalán lévő Treskovac nevű szikla irányába!) nézett. A település két szárnya között egy széles központi térség helyezkedett el, ami a közösségi élet központja lehetett.

Lepenski Vir házhelyei – néhány ház faszénmintái alapján meghatározott radiokarbon időpontokkal

Lepenski Vir házhelyei – néhány ház faszénmintái alapján meghatározott radiokarbon időpontokkal

A házak alaprajza a Kárpát-medencében is szokásos kör alakú vagy négyzetes formától eltérően egy 60 fokos körcikk, illetve egy egyenlő szárú háromszög. Belsejükben szögletes kövekből épült téglalap alakú tűzhely található. A tűzhelyek meghosszabbításában kőből készült házi oltár állt. Ezen helyezték el a folyami kövekből készült szobrokat. Minden ház közepén kör alakú mélyedés is volt.

A No. 54. számú ház és környezete (Lepenski Vir Ib)

A No. 54. számú ház és környezete (Lepenski Vir Ib)

A No. 24. számú ház (Lepenski Vir Id)

A No. 24. számú ház (Lepenski Vir Id)

Vágólap_002

Vágólap_003

Vágólap_004

lepenskiichouse51

Vörös homokkőből kifaragott kővulva a No. 51. számú házban (Lepenski Vir Ic)

lepenskifacadexliv

A No. 44. számú ház szentélye melletti ikonikus szobrok in situ helyzetben (Lepenski Vir II)

lepenskiesculptdig1

A központ nagy ház (No. 54) két kőszoborral (Lepenski Vir Ib – Ic)

IMG_4329

Lepenski Vir múzeuma

IMG_4344

SZOBROK

A legkorábbi szobrokat a Lepenski Vir Ib rétegben találták, innen kezdve minden rétegben jelen vannak, egészen a sajátos kultúra végéig: a Lepenski Vir III már egy újkőkori falu jegyeit mutatja. Minden szobor a folyóparton található homokkő-tömbökből készült. A szobrokat két csoportra lehet osztani, az egyik geometriai, a másik antropomorf formákat (humanoid figurákat) mutat. Az embert ábrázoló szobrok egyúttal halakra is hasonlítanak, expresszionista jellegűek.

Lepenski_Vir_2_kőszobrok

lepenskistatue2

jr_062008_4_01_b

vodena_vila-1600_1340x1495vízi_tündér

IMG_4323

SÍROK

A halottakat a falun kívül, egy jól kiépített temetőben helyezték örök nyugalomra. Akadt azonban néhány kivétel, akiket a házi tűzhely mögé – a vallási rítusuknak megfelelően temettek el. Ezek valószínűleg fontosabb személyiségek (szakrális ősök) lehettek.

lepenskigraves65

lepenskiviriigrave

A proto Lepenski Vir-i település délkeleti részén felfedezett egyik sír alakja, valamint a csontváz helyzete egészen kivételes. A sekély sír és a csontváz ugyanolyan trapéz formát mutat, mint Lepenski Vir I. réteg házai és ugyanolyan tájolású, mint az épületeké!

protolepenskigrave

lepenski_vir_2

EGYÉB LELETEK

Az antropomorf szobrokon kívül találtak itt egy tojás alakúra faragott követ, amelyen jelek láthatók. A kiterített rajzon lévő jelek a székely-magyarnak nevezett rovásírásunkhoz és számrovásunkhoz hasonlóak (a hangértéküket nem ismerjük). Alakilag megfelelnek a rovásírásunk B, C, D, GY, Ö, R, S, T betűinek; több összerovásnak, pl. DB, DZS; a Nikolsburgi Abécé „tprus” jelének és a 2-es, 10-es, 50-es rovás számjegyeknek. Ugyanakkor párhuzamba állíthatók a neolitikus Tordos-Vincai műveltség (Tordos, Alsótatárlaka) írásjeleivel. A kőtojás jeleinek esetleges csillagászati, csillagképi (asztrálmítoszi) vonatkozásit is többen felvetették.

jr_062008_4_08_b

fig_4

lepenskidanubecomp

REKONSTRUKCIÓ

A Vaskapu-szurdok (Djerdap, Felső-Klisszura) északnyugati kapujában 8.000 ezer évvel ezelőtt létesült mezolitikus település rekonstrukciója. A szálban álló kőzettömbök megmunkálása a szikla – és környezetének – kultikus jellegét (áldozókő, oltárkő) erősíti.

lepenskidig6

lepenskivirart2

ÖSSZEFÜGGÉSEK

A sajátos (háromszög/trapéz/körcikkely-alaprajzú) építmények szakrális terében néhány olyan szobor is előkerült, amelyek női figurát ábrázol, s amely mindkét kezével széthúzva tárja elő hangsúlyos méretű vulváját. Az egyik épület kővel kirakott tűzhelyének sarkából egy kerekded formájú vulvát ábrázoló kőgolyó vált ismertté. A lelőhelyet feldolgozó kutatók szerint szülést elősegítő/megkönnyítő funkciójuk lehetett, mások szerint [2] óvó-védő, azaz apotropeikus szerepük lehetett. Kőágyék, kővulva, kőbölcső. No és kőfej, kőtojás.

vulva_2

Magyarszentpál (Kolozs megye) Árpád-kori templomromjából megmentett pillérfőtöredéken látható meztelen, nemi szervét mutató nő mozdulata László Gyula szerint egyfajta apotropeikus szertartásnak tekinthető: széthúzott nemi szervével (obszcén gesztusával) odavonzotta az ártó tekinteteket, ugyanakkor (az egyetemes hitvilág adatai szerint) semlegesítette a rontó szándékot. A genitália mutogatásának rontás-elhárító (gonoszűző, bajelhárító), ugyanakkor rontó funkciója – illetve annak képzete, hite, mágiája – tehát az őskorban gyökerezik és a középkoron át a recens folklórig ível.

lepenskiview4

A mezolitikus település épületeit a Duna túloldalán magasodó Treskovac nevű sziklás csúcsra tájolták – csakúgy, mint a proto Lepenski Vir sajátos alakú sírjában fekvő különös helyzetű csontvázat.

IMG_4341

Treskovac/Treskovác a szláv nyelvek -vac, -vec végződése nélkül Tarasko/Taras-kő/Toros-kő hangzású és értelmű is lehet. (Lásd a Kárpát-medence Tereske, Tor-kő, Tar-kő, Ter-kő földrajzi neveit.)

IMG_5140

A T·R (TaR, ToR, TeR) gyökökkel kezdődő földrajzi nevek közül a Lepenski Vir-hez hasonló jelrendszerű régészeti leletekkel rendelkező Alsótatárlaka és Tordos érdemel említést.

Trogmayer Ottó írta Lepenski Vir-rel kapcsolatban: „Jégkorszak utáni korai generációk szentélyeire, eszközeire leltek, az ő alkotásaik azok a különböző méretű plasztikák, melyeket kőfejeknek nevezek. Tizenhat kérdőjellel írom, hogy a Duna bal partján, szemben a nevezetes lelőhellyel tízemeletnyi magas szikla tornyosul, melynek körvonala olyan, mint a Lepensi Vir lelőhely „házainak” kontúrja. Vajon van összefüggés?”

lepenskiromania

pic50

Tegyük hozzá, hogy a Treskovác (Teres-kő, Toros-kő, Tar-kő) különös patkó formája (tájapszis!) a Duna felől nézve az anyaölt idézi, csakúgy, mint a Lepenski Vir-i építmények alaprajza, amelyek szerkezete az szintén az anyaölt, a női ágyékot, genitáliát (átvitt értelemben a nemiséget, a fogantatást-szülést) szimbolizálja. Mindenképpen figyelemre méltó, hogy a vulvatikus képzetet keltő „Teres-kő”-vel szemben (a kitárulkozó szikla-apszis tengelyében), a Duna túloldalán – a sziklára tájolt módon – hasonló/azonos képzet által determinált szakrális terek jelennek meg, melyekben vulvatikus idolokat helyezett el a mezolitikum embere. Ezáltal egy szűk térben (szentély, templom) érvényes apotropeikus szertartás (ima) tágabb földrajzi keretbe helyeződik.

IMG_5136

A Lepenai-szoros látképe dél felől. Balra a Greben sziklasarkantyúja látható (Košo Brdo – Lejtős-domb), jobbra a Treskovác (Teres-kő) sziklaszirtje magasodik a Duna fölé

(A Duna a Vaskapunál (Klisszura, klisura = ’szoros’), a Kazán-szorosnál tulajdonképpen a Balkán és a Kárpátok térségének határát alkotja.)

IMG_4503

A Vaskapu (Djerdap) legszebb szakasza. A Kis-Kazán-szoros látképe a Nagy-Csorba (V. Štrbac) tetejéről

IMG_4450

A Csorba sziklafala majd 700 méterrel magasodik a Kazán-szoros fölé

IMG_4507

A Csorbáról szép a rálátás a Csukár karsztplatójára (átlag 200 m) és a mögötte lévő tölgyesi öblözetre

IMG_4519

Panoráma északi irányba a 768 m magas Csorbáról. A háttérben a Nagy-Kazán-szoros sziklafala is előbukkan

Felvethetjük, hogy jelenlegi ismereteink szerint ezen a helyen (és időben) manifesztálódik először a mágia geográfiai léptékűvé: itt tapintható ki először az emberiség történelmében a geográfia szakrális vetülete. Az imagináció, a szertartás tere kitágul, földrajzi léptékűvé válik (zarándoklat).

Jeles-kő. Vajon van-e nyoma az emberi jelenlétnek a Toros-kő tetején?

Jeles-kő. Vajon van-e nyoma az emberi jelenlétnek a Toros-kő tetején?

MÉG EGY ÖSSZEFÜGGÉS

terkep-01

Geomátrix. A Kárpát-medence egyik belső geográfiai-morfológiai viszonyrendszere
É – A történeti Magyarország legészakibb pontja (Babia Gora), M – A Kárpát-nagytáj legmagasabb pontja (Gerlachfalvi-csúcs), D – A történeti Magyarország legdélibb pontja (Trikule – Három torony a Vaskapuban), A – A Kárpát-nagytáj legmélyebb pontja (Orsova – Kazán-szoros), fehér kör – Bükk-vidék

A legészakibb pont: a Babia Góra (Bába-hegy, azaz a "boszorkányok hegye")

A legészakibb pont: a Babia Góra (Bába-hegy, azaz a „boszorkányok hegye”)

A legdélibb pont: Háromtorony (Szinice - Trikule)

A legdélibb pont: Háromtorony (Szinice – Trikule)


[1] Forrás: Srejović D. (1972): Europe’s First Monumental Sculpture – New Discoveries at Lepenski Vir. Thames and Hudson, London; Srejović D. (1975): Lepenski Vir – Eine vorgeschichtliche Geburtsstätte europäischer Kultur. Gustav Lübbe Verlag, Bergisch Gladbach; Srejović D. – Babović Lj. (1981): Lepenski Vir – Menschenbilder einer frühen europäischen Kultur. Mainz and Rhein; Srejović D. – Babović Lj. (1983): Umetnost Lepenskog Vira. Beograd. A feketefehér archív fotók Dragoslav Srejović munkái.

[2] Jung Károly: Folklór adatok egy középkori pillérfő értelmezéséhez. A szemverés elhárításának kérdéshez. Híd 1982. 9.