Bükkaljai kaptárkőtár

pdf-970-page-00001.jpg

A Kárpát-medence legkülönlegesebb, legösszetettebb tájépítészeti jelensége a bükkaljai kőkultúra, melynek gyökerét a régi idők, az Aranykor rejtélyes néma tanúi, a kaptárkövek jelentik. Óvni kell őket, hiszen a tájhoz kötött tradíciók, de maga az Őshagyomány jóformán már csak e faragott sziklák által hordozott rejtjeles üzenetből rekonstruálható.

Részlet a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság által megjelentetett „Kaptárkövek földje. Tájművelés és természetvédelem a Bükkalján.” című könyvből (Eger, 2014. 168 p. Írta és szerkesztette: Baráz Csaba).

kaptarko_jo-01

A bükk-vidéki kaptárkövek térképe

A bükkaljai kaptárkövek listája

Azonosító kód Kaptárkő/kaptárkő-csoport neve Település neve Természet-
védelmi oltalom
Fülkés sziklák száma Fülkék
száma
B2 Kecske-kő Kács nv 1 3
B3 Ablakoskő-völgy, Karud alja és árnyék Tibolddaróc nv 1 6
B4a Setét-völgy Cserépváralja nv 1 5
B4b Koldustaszító Cserépváralja NP 1 6
B4c Köves-lápa, Karud délnyugati oldala Cserépváralja NP 2 11
B4d Nagy-Bábaszék – Bábaszék Cserépváralja NP 1 12
B4e Nagy-Bábaszék – Szőlő-tető Cserépváralja NP 1 1
B4f Nagy-Bábaszék – Nyúl-völgy oldal Cserépváralja nv 1 1
B4g Furgál-völgy Cserépváralja nv 5 32
B4h Csordás-völgy Cserépváralja NP 5 31
B4i Mangó-tető (Nagykúp, Kiskúp) Cserépváralja NP 2 30
B4j Vén-hegy Cserépváralja nv 2 3
B5 Ördögtorony (Mész-hegy) Cserépfalu NP 1 3
B6 Hintó-völgy Bogács nv 1 5
B7a Vén-hegy (Kaptár-rét, Kaptár-völgy Szomolya oTT 8 117
B7b Ispánberki-tető Szomolya nv 3 7
B7c Gyűr-hegy Szomolya nv 1 4
B7d Csobánka Szomolya nv 1 4
B8 Pokololdal (Bábaszék és a Hosszú-járó közötti vízmosás) Tard oTT 1 2
H1a Farkas-kő (Pocem) Noszvaj nv 1 1
H1b Dóc Noszvaj nv 3 6
H1c Pipis-hegy Noszvaj nv 1 2
H2a Cakó-tető Eger hTT 4 36
H2b Mész-völgyi szikla Eger nv 1 6
H2c Mész-hegy déli sziklacsoport Eger hTT 3 22
H2d Nyerges-hegy keleti oldala Eger hTT 1 7
H2e Nyerges-hegy nyugati oldala Eger hTT 4 20
H2f Pajdos Ostoros nv 2 10
H3a Betyárbújó (Öreg-hegy) Egerszalók hTT 1 1
H3b Menyecske-hegy Egerszalók hTT 2 4
H3c Kőbújó Egerszalók hTT 1
H4a Bányaél (Kő-tető) Demjén hTT 1 23
H4b-c Hegyeskő-tető és Ereszvény-völgy Demjén hTT, nv 8 36
H4d Remete-völgy Demjén nv 1 6
H5 Szent-völgy Egerbakta nv 1 3
H6a Rozsnaki-völgy Sirok nv 1 1
H6b Törökasztal és Bálványkövek Sirok hTT 1 3
H6c Siroki Várhegy Sirok hTT 2 3
H6d Földkunyhó-tető Sirok nv 1
H7a Vizes-völgy Ostoros nv 1 1
H6b Tag-gödör Ostoros nv 2 5
Bükkalján összesen: 82 479

Természetvédelmi oltalom: NP = nemzeti park, oTT = országos jelentőségű természetvédelmi terület, hTT = helyi jelentőségű védett természeti terület, nv = nem védett

A Kács község keleti határában emelkedő Kecske-kő-tető nyugati riolittufa-vonulatán mindössze három rossz állapotú fülke és három alaktalan fülkenyom, valamint a csúcsba befaragott lyuk látható (B.2). A Tibolddaróc melletti Ablakos-kő-völgyben egy alacsony sziklakibúvás tömbjein 6 kaptárfülke van (B.3). A hasadékokkal tagolt riolittufa-vonulaton egyéb faragott felületek is láthatók (talán kőfejtés nyomai). Újonnan felfedezett kaptárkő-lelőhely a két erősen megkopott fülkével rendelkező sziklatömb a Bába-szék és a Hosszú-járó közötti vízmosásban (Pokol-oldal: B.8) Cserépváralja határában 10 lelőhelyen 20 kaptárkövet ismerünk, amelyeken összesen 132 fülke számolható össze. A kaptárkövek zöme kúp formájú, köztük impozáns méretűek is vannak.

Mangó-tető, Nagykúp (B.4.i)Mangó-tető, Nagykúp (B.4.i) Mangó-tető, Kiskúp (B.4.i)Mangó-tető, Kiskúp (B.4.i)

Az ásatások nem hoztak igazán értékelhető eredményt. A kaptárkő előteréből két darab 11–12. századra datált edénytöredék (hullámvonalas kerámia) és egy karddarab (magasabb szintről pedig üvegdarab és egy kovácsoltvas mécstartó) került elő. Ezekből és a későbbi, szomolyai ásatások leleteiből azonban messzemenő következtetéseket vontak le a fülkék használatának idejére vonatkozóan. „Ezek szerint a fülkék i. sz. után a XI-XV. században voltak használatban.” Vigyázni kell azonban az ilyen kategorikus kijelentésekkel, hiszen a használati idő alsó határát – a készítés idejét – két kerámiatöredék alapján nem lehet biztosnak tekinteni!

A Nagykúpot és a tőle keletre lévő 5 fülkés Kiskúpot, közvetlen környezetükkel együtt 1960-ban természetvédelmi területté nyilvánították. 1977. január 1-től a csordás-völgyi és Karud környéki kaptárkövekkel együtt a Bükki Nemzeti Park területébe tartoznak.

Csordás-völgy, II. kúp (B.4.h)

Csordás-völgy, II. kúp (B.4.h)

A Nagykúp tetejéről szép kilátás nyílik a Csordás-völgyre. Annak kicsiny, keleti mellékvölgyében találhatók a kaptárkövek (B.4.h). Az öt sziklából álló csoport I. számú kúpja a legmonumentálisabb. Erősen hasadozott, gyorsan pusztuló felületén 16 db nagyméretű fülke sorakozik (oldalsó kúpján pedig 3 fülke). Geomorfológiai szaknyelven szólva a II. számú kúp igen érett stádiumban van, a kúpkőfejlődés utolsó állomására jellemző formát mutat. A meredek falú, igen keskeny magányos kúpon 6 db fülke látható.

Ugyanezt az állapotot mutatják a Furgál-völgy (B.4.g) I., II. és V. számú kúpjai is. A Tardra vezető műúttól nyugatra nyíló völgy északi oldalán (tehát a déli lejtőn) mint hatalmas, kővé vált cápauszonyok sorakoznak a kaptárkövek. Az öt sziklán összesen 32 db fülke számolható meg.

Csordás-völgy, I. kaptárkő (B.4.h)

Csordás-völgy, I. kaptárkő (B.4.h)

Furgál-völgy, IV. kaptárkő (B.4.g). Átégett felületű fülkék

Furgál-völgy, IV. kaptárkő (B.4.g). Átégett felületű fülkék

Furgál-völgy, II. kúp (B.4.g)

Furgál-völgy, II. kúp (B.4.g)

Érdemes még fölkeresni a Nagy-Bábaszék északkeleti oldalán megbújó bizarr formájú kaptárkövet (B.4.d), melynek felső, délkeleti oldalán 7 db viszonylag jó állapotú fülke, alsó, északias kitettségű oldalán pedig 5 db fülke van. Ősztől tavaszig a fák ágai közt jól látható innen a Kő-völgy túlsó oldalában lévő Köves-lápa nevű oldalvölgy két sziklatömbre tagolódó kaptárköve (B.4.c). A Karud délnyugati oldalában húzódó törésvonalakkal alaposan átjárt sziklakibúváson összesen 11 fülke látható.

A Kő-völgy Felső-szoros nevű részének bejáratától keletre a Szaduszka nevű hegytető déli lejtőjén bújik meg a Koldustaszító kaptárköve (B.4.b). Az alacsony tufapad délkeleti oldalába 6 fülkét faragtak.

Cserépfalutól északkeletre található a Mész-tető, melynek délnyugati oldalában, a plató pereme alatt néhány tufakúp látható. Ezek egyike az Ördögtoronynak nevezett sziklatorony, melyen 3 db fülke van.

A bogácsi Hintó-völgy északi oldalán lévő lapos kúpalakú sziklán 5 db erősen elkopott fülke nyoma fedezhető fel.

Nagy-Bábaszék délnyugati oldala (B.4.d)

Nagy-Bábaszék délnyugati oldala (B.4.d)

Szomolya község határában négy lelőhelyen, 13 kaptárkövön, összesen 132 db fülke van. Ebből 117 db egy lelőhely 8 kaptárkövén található, s ugyanitt egyetlen kúpon 48 db fülkét lehet összeszámolni.

Mész-hegy, Ördögtorony (B.5)

Mész-hegy, Ördögtorony (B.5)

A Kaptár-völgy fölött, a Vén-hegy délnyugati oldalában lévő hatalmas kúpokkal, sziklaormokkal tagolt riolittufa vonulat 8 egymástól jól elkülöníthető kaptárkövet foglal magába (B.7.a).

A kaptárkövek területén 1958-ban kőbányát nyitottak. Ezt követően többen is felszólaltak a kaptárkőcsoport megmentése érdekében, sürgetve védetté nyilvánításukat. A cikkeket követően a megyei tanács betiltotta a kőbányászatot, ami addigra már tetemes károkat okozott. 1960-ban végleg rendeződött e természeti és kultúrtörténeti emlékek sorsa: az Országos Természetvédelmi Tanács természetvédelmi területté nyilvánította a sziklavonulatot.

A Kaptár-völgy aljából közelítve a sziklacsoport felé az I. sziklát pillantjuk meg először, ami egy kisebb méretű kúp, melyen egy fülke van. Maga a sziklavonulat ettől felfelé 50 méterre kezdődik: a II. szikla egy szfinx-szerű kőzetborda, amelyen 20 fülke sorakozik. A déli oldal már nagyon lekopott, az északnyugati oldalon viszont nagyon szép fülkék láthatók. Némelyiken a keret és keretátvágás is jól kivehető (pl. 16., 19. számú fülkék).

Köves-lápa, II. szikla (B.4.c)

Köves-lápa, II. szikla (B.4.c)

Vén-hegy – Kaptár-rét, VII. szikla (B.7.a)

Vén-hegy – Kaptár-rét, VII. szikla (B.7.a)

Vén-hegy – Kaptár-rét, VIII. szikla (B.7.a)

Vén-hegy – Kaptár-rét, VIII. szikla (B.7.a)

A völgyoldal peremén egykor legmagasabbra emelkedő sziklavonulat (III. szikla) felső részét a kőbányászat teljesen elpusztította. A megmaradt alsó szinten 8 fülke menekült meg. Ehhez a vonulathoz kapcsolódik a völgyet uraló, legimpozánsabb IV. sziklatömb (Királyszéke), melyen 48 db fülke van. A sziklát átszelő hasadékban (Kutyaszorító) is találunk fülkéket. A 11. számú fülkének csak a hátlapja maradt meg, de annak 112 cm-es magassága alapján kiérdemelte a legnagyobb ismert kaptárfülke címet. Feltűnően sok a nagyméretű fülke: a nyílásmagasságuk általában 60 cm fölött van, nem egy meghaladja a 80 cm-t, sőt a 90 cm-t is (a IV. sziklán 64,5 cm az átlagmagasságuk), a hátlap magassága általában 10 cm-rel kisebb, mint a nyílásperem magassága (54,7 cm); nyílásszélességük pedig alul átlag 32,2 cm, felül 26,5 cm. Bartalos Gyula és Kolacskovszky Lajos cikkeikben erről a IV. számú kúpról közöltek fényképet, amit tehát Királyszékének neveznek. Ez annak bizonyítéka, hogy már azokban az időkben is – a kőbányászatot megelőzően – ez volt a legsajátosabb, legszebb, legmegragadóbb kaptárkő! A kúpok csúcsaiba itt is egy-egy kerek lyukat faragtak, amelyek rendeltetését nem ismerjük, arról csak sejtéseink vannak.

Vén-hegy – Kaptár-rét, VII–VIII. szikla (B.7.a)

Vén-hegy – Kaptár-rét, VII–VIII. szikla (B.7.a)

Vén-hegy – Kaptár-rét, IV. szikla (B.7.a)

Vén-hegy – Kaptár-rét, IV. szikla (B.7.a)

Az V. sziklavonulaton 20 fülke és egy természetes hasadék mentén kialakult, barlangszerű üreg látható. 1961-ben itt végzett ásatást Korek József és Saád Andor. Az üreg feltöltésében és az előtérben kitűzött szelvényben 36 db 14–15. századi kerámiatöredéket találtak. (Ezek és a cserépváraljai leletek alapján határozták meg a fülkék használatának alsó és felső határát.)

A VI. sziklakibúvás tulajdonképpen az elbányászott III. vonulat folytatása, de attól bányaterek választják el és közelebb is esik az V. vonulathoz, ezért kapta a VI. sorszámot. A sziklacsúcson mindössze egy fülke látható.

Vén-hegy – Kaptár-rét, V. szikla (B.7.a)

Vén-hegy – Kaptár-rét, V. szikla (B.7.a)

A VII. sziklavonulat egy törésekkel, hasadékokkal átjárt hatalmas tömb. A 16 fülke között több viszonylag épségben megmaradt. Itt kitűnően tanulmányozhatók a keretes fülkék hosszanti oldalát metsző bevágások, amelyek az üreget lezáró fedőlap beillesztése után is nyílást biztosítottak a fülke belsejébe. Ezeket többen röpnyílásoknak, a méhek közlekedését biztosító vájatoknak tartják, de másféle szerepük is lehetett. A VIII. kúp formájában a cserépváraljai tufatornyokat idézi. Rajta 3 db fülke van, amelyek közül az 1. számú hossztengelye annyira ferde, hogy megkérdőjelezi a méhtartás lehetőségét.

Ispánberki-tető, I. szikla (B.7.b) az 1970-es években

Ispánberki-tető, I. szikla (B.7.b) az 1970-es években

Ispánberki-tető, I. szikla (B.7.b) napjainkban

Ispánberki-tető, I. szikla (B.7.b) napjainkban

A Szomolyától nyugatra emelkedő Ispánberki-tető (B.7.b) peremén és nyugati oldalában, a falutól keletre fekvő Gyűr-hegyen (B.7.c), valamint az északnyugatra lévő Csobánkán (B.7.d) szintén találhatók kaptárkövek. (Ez utóbbi lelőhelyet az ELTE Földrajzi Tanszé­kének munkatársai fedezték fel 1978-ban egy terepbejárás során. Az alacsony, 4 fülkés ignimbrit sziklapadot helytelenül Eger határába helyezték.)

Noszvaj Pocemnak nevezett barlanglakásos részén – régi nevén: Farkas-kő – egy kaptárfülke ismert (H.1.a), a Dóc (H.1.b) szintén Noszvaj határához tartozik, itt két sziklán 5 db fülke található.

Dóc (H.1.b)

Dóc (H.1.b)

Cakó-tető, I. szikla (H.2.a)

Cakó-tető, I. szikla (H.2.a)

A Pipis-hegy (H.1.c) oldalán a Kánya-patak öreg kőhídja felett, egy alacsony, vörös színű ignimbrit sziklafalon két jó állapotú fülke van kifaragva. A lelőhelyet Mihály Péterrel közösen 1994 tavaszán fedeztük fel a tarra vágott erdő jóvoltából.

Ostoros déli végén emelkedő Verem-part túloldalán húzódik a Vizes-völgy, s annak egy kisebb riolittufa padján egy fülke látható (H.7.a). Ettől északkeletre fekszik a Tag-gödör vízmosásos szurdoka, melynek nyugatra néző oldalában két sziklafalon összesen 5 db kaptárfülkét találunk (H.7.b).

Mai ismereteink szerint Eger keleti határában 6 lelőhelyen, 12 kaptárkövön 104 fülke számlálható össze.

Cakó-tetőn (H.2.a) a déli nagy sziklafal az I. sziklavonulat, amelynek aljában 20 db fülke sorakozik. (Mihály Péter 1976-os topográfiájában csak 18 szerepel, azóta két újabb, addig a szikla talajszint alatti felületén rejtőző fülke vált ismertté.) A fülkék átlagos nyílásszélessége alul 28 cm, nyílásmagassága 62,5 cm, mélysége – az eredeti, nem megkopott fülkék esetében – 18–20 cm. Érdekessége a fülkéknek, hogy a hátlapjuk szélessége néhány centivel szinte minden esetben nagyobb, mint a külső peremé. Az 5. számú fülkének a hátlapmagassága is nagyobb, mint a nyílásáé, a boltozata nem lejt befelé, hanem emelkedik. Ennél a fülkénél furatok, lyukak is láthatók a keret mentén, ami a nyílás felső peremén duplán van kialakítva. Jó épségben maradt meg a 3. számú fülke is, körbe kerettel, a fedlap rögzítését szolgáló závárzat furataival. A 2. számú fülke egyike a néhány csúcsíves kiképzésű, gótikus formájú vakablaknak. Egy ehhez hasonló, csúcsíves boltozatú fülke látható a II. sziklán is. A kappadókiai tufatornyokat idéző, a hegyoldalból ujjként meredező, hármas csúcsú kaptárkövön 4 fülke van. A III. szikla egy kicsiny kőtömb, amelyen egy fülke található.

Cakó-tető látképe

Cakó-tető látképe

A IV. sziklavonulat az elsőhöz hasonlóan fél és negyed kúppalástokkal, hasadékokkal és kannelurákkal tagolt hatalmas sziklafal, melyen 11 fülkét találunk. A 10. számú megközelíthetetlen helyen, egy a vonulattól hasadékkal elkülönülő sziklatorony tetején látható, a többség azonban a talajszinthez közel lett kifaragva. Legnagyobbak a 8. és 9. számú fülkék: magasságuk 86 és 82 cm, nyílásszélességük alul 33 és 30 cm, felül 26 és 20 cm, alapmélységük 20 cm, a boltozatnál 10 és 20 cm ez az érték (ezek eredeti méretek, hiszen nem lekopott, hanem keretes fülkékről van szó).

Kilátás Cakó-tető IV. sziklavonulatáról

Kilátás Cakó-tető IV. sziklavonulatáról

A Cakó-tetőtől délnyugatra, a Mész-völgy (H.2.b) keleti oldalában, fák takarásában egy alacsony sziklafal húzódik. Az itt látható hat fülke mind különbözik egymástól: a 3. számú például gótikus formájú, a 2. számú pereme pedig lekerekített sarkú trapézt formáz (a fülke 64 cm magas, alapja 60 cm széles). A boltozat külső pereme ráadásul 42 cm-rel túlhajlik az alaplap külső szélétől, ami lehetetlenné tette, hogy a fülkében akár méhcsaládot, akár más tárgyat tartsanak.

A Mész-hegy (H.2.c) déli lejtőjén három kaptárkő található. Az I. szikla kettős kúp formájú, tömzsi szikla, amely oldalába 4 db fülke, egyik csúcsába három különböző méretű lyuk van befaragva. A kaptárkő déli oldalán egy nagyméretű, sekély mélységű négyzetes mélyedés van befaragva (külső magassága 122 cm, a belső boltozott rész hátlapja 84 cm magas, az egész 70 cm széles, a hátlap befelé, az alaplap kifelé lejt). Az I. sziklától északnyugatra emelkedik a II. szikla lekerekített csúcsokkal tagolt kúpegyüttese, amelyen 14 eléggé elkopott fülke látható. A kőzetbe egy sziklahelyiséget is befaragtak. A napjainkban már alig kivehető 9. számú fülke fölötti ormon, a csúcs alatt kialakított, párkánnyal körülvett mélyedésre és egy befaragott lyukra Mihály Péter is felfigyelt. A pár méterre lévő III. szikla felületén 4 fülke ismerhető fel.

Mész-völgy (Cakóföld) kaptárköve (H.2.b)

Mész-völgy (Cakóföld) kaptárköve (H.2.b)

Nyerges-hegy névadó sziklája (H.2.e)

Nyerges-hegy névadó sziklája (H.2.e)

A Nyerges-hegy keleti oldalán – szemben a mész-hegyi kaptárkövekkel – kúp formájú szikla emelkedik, oldalán 7 fülkével, belsejében sziklahelyiséggel (H.2.d).

A Nyerges-hegy nyugati oldalán található a Bükkalja legrejtélyesebb kaptárköve (H.2.e). Azoknak a fülkés szikláknak az egyik tagja, amelyek a legkarakteresebben testesítik meg a kaptárkő fogalmat. A Nyerges megjelenésében méltó társa a cserépváraljai Nagykúpnak, a kúpkövek legszebbikének és a szomolyai Kaptár-völgy koronájának, a Királyszékének. A lapos ormú sziklavonulattól egy keskeny és mély hasadék választja el a helynek is nevet adó magas sziklatornyot. Ennek az impozáns riolittufa oszlopnak a teteje nyereg alakúra van kiképezve. A sziklavonulat délkeleti falán (I. szikla) és a különálló tömbön (II. szikla) 24 fülkét, fülkenyomot találunk Az itt sorakozó kaptárfülkék közül néhány sajátos kiképzésű, az általánostól eltérő egyedi formát képvisel. A 3., 5., 7. és 9. számú fülkék – amelyeknél a keretek is viszonylag jó állapotban maradtak meg – annyira sekély mélységűek, hogy esetükben kétséges a méhészeti rendeltetés. Ráadásul ezek előrehajló nyílású és hátlapú fülkék, hossztengelyük 15–35°-kal tér el a függőlegestől. (Azt tudni kell, hogy a méhek a viaszfüggönyt fent rögzítik, a lépeket minden esetben felülről lefelé, függőlegesen építik. A mennyezetről lefelé gyarapodó sejtsorok készítése a hátlap vagy az oldallapok dőlése miatt megszakad. A lépépítést a mi esetünkben az előrehajló nyílás fedőlapja gátolja meg. Ez a fülkeforma az urnatartó szerepet is kizárja.)

Nyerges-hegy nyugati oldala (H.2.e)

Nyerges-hegy nyugati oldala (H.2.e)

Nyerges-hegy nyugati oldala (H.2.e), 7., 6. és 5. fülkék

Nyerges-hegy nyugati oldala (H.2.e), 7., 6. és 5. fülkék

A Pajdos (Pajodos) (H.2.f) riolittufa vonulatán (I. szikla) 9 nagyon elkopott fülke ismerhető fel. A hegy neve a hevesi, gömöri, nógrádi palócok lakta vidékeken egy hiedelemlénnyel kapcsolatos. A „pajod” megeszi a Napot és a Holdat.

A II. szikla az előzőtől északra, a mellékvölgy túlsó oldalán található. A vonulat nagyobbik kúpjába egy helyiség van befaragva, az előtte emelkedő kisebbik oldalába pedig egy nagy méretű fülke. Ezen és a helyiség szikláján egy-egy fülke nyoma vehető ki.

Egerszalók határában, a Maklányvár vagy Maklyánvár dombjától délre emelkedő Menyecske-hegyen (H.3.b), két sziklavonulaton összesen 4 db fülke ismert.

A demjéni Bányaél (H.4.a) megfaragott teteje

A demjéni Bányaél (H.4.a) megfaragott teteje

A település déli részén a demjéni út melletti Öreg-hegyen (H.3.a) emelkedő tufatömbbe szintén egy bújó van vájva, amely bejárata fölött egy kaptárfülke látható.

Demjén központja fölé magasodó Bányaél (Bányaoldal) sziklafalán 23 db fülke található (H.4.a), a 2. és 5. fülkék feletti mesterségesen kialakított tető felületébe faragott lyukak és csatornák mélyülnek, amelyek hasonlóságot mutatnak a Nyerges és a Törökasztal tetején lévő befaragásokkal, és amelyek nem hozhatók összefüggésbe a kőbányászattal. A 60 cm körüli magasságú fülkék közt akad egy 93 cm hátlapmagasságú ún. óriásfülke is (1. számú).
Demjéntől északra a Pünkösd-hegyhez kapcsolódó Hegyes-kő-bérc nyugati, sziklás vonulata a Hegyes-kő-tető, amelyen öt egymástól elkülöníthető kaptárkő emelkedik (H.4.b). A lelőhelyen egyébként összesen 11 db fülke számolható össze.

Hegyeskő-tető (H.4.b)

Hegyeskő-tető (H.4.b)

Az innen keletre lévő Ereszvény-völgy (H.4.c) nevű kaptárkőlelőhely tulajdonképpen a Hegyes-kő-bérc oldalában van. A három sziklavonulaton 25 fülke lett fölmérve. Legszebb a kúpokkal tagolt III. szikla, amelyen 12 db fülke, a 7. számú fülke feletti csúcson egy befaragott lyuk, alatta pedig egy nyereg alakú kiképzés látható.

Demjéntől északra a Laskó egyik nyugati mellékvölgyében, a Remete-völgyben, egy sziklahelyiséget magába foglaló alacsony riolittufa sziklán 6 db – jobbára csak nyomokban fölfedezhető – fülke látható (H.4.d). A boltíves bejárattal rendelkező helyiségben is található négy tárolófülke. Innen kürtőszerű ablak nyílik a szabadba. A sziklahelyiséget Szabó János Győző régész adattári jelentésében „pálos remete lak” néven említette.

Menyecske-hegy, Kőbújó (Pásztorkunyhó)

Menyecske-hegy, Kőbújó (Pásztorkunyhó)

Szent-völgy (H.5)

Szent-völgy (H.5)

Egerbakta nyugati határában a Szóláti-völgy felső részét nevezik Rábca-völgynek, s ennek egyik keleti oldalvölgye a Szent-völgy. A déli oldal hatalmas riolittufa vonulatának délnyugatra néző falán 3 kaptárfülke és két fülkeszerű nyom látható. Figyelmet érdemel a 2. számú fülke, amely szélességi adatait tekintve kitűnik az átlagos méretű fülkék közül. Ez az igen keskeny fülke sajnos már csak Mihály Péter dokumentációjában és fényképfelvételein vehető szemügyre, mert napjainkban átfaragták, kiszélesítették azt.

Sirok keleti határában, a Kígyós-patak völgyének (Rozsnak-völgy) nyugati oldalából több sziklatorony emelkedik ki a hegyoldalból, amelyek csúcsába kapaszkodókat faragtak, de csak az egyiken találunk 1 db fülkét (H.6.a).

Martus Ferenc – aki a Bükkalja összes kúp alakú tufatornyát egykor fejjel rendelkező szoboralakzatok maradványainak tekintette – a siroki Várhegyen emelkedő Bálványköveken és a Törökasztalon határozottan fülkéket említ. Martus fülkékről szóló tudósítását elfogadhatjuk, hiszen Mihály Péter 1974 márciusában a Törökasztal dácittufa tömbjén még három darab nyomról készíthetett fényképfelvételt, két évtized múltán már csak egy fülke alaplapja volt látható.

Rozsnaki-völgy (H.6.a)

Rozsnaki-völgy (H.6.a)

Kőszfinx a Rozsnaki-völgyben

Kőszfinx a Rozsnaki-völgyben

A siroki Várhegy délnyugati sziklavonulata

A siroki Várhegy délnyugati sziklavonulata

A Törökasztal sziklájának csúcsát lefaragták, a vízszintesre kialakított felületébe pedig kisebb-nagyobb medencék, tál alakú mélyedések, csatornák, lyukak vannak bevésve. Minden valószínűséggel a Törökasztal sziklatornyának tetejébe vájt mélyedések rendeltetésére a Szent István korabeli keresztény térítések előtti magyar ősvallás áldozati szertartásai adnak magyarázatot. Ha a kaptárkövek mibenlétét e „pogány” vallás, egyáltalán a keleti társadalmak hitvilágának sajátosságai felől közelítjük meg – s e kísérlethez Ipolyi Arnold Magyar Mythológiáját hívjuk segítségül –, akkor a siroki Törökasztal, az egri Nyerges, a demjéni Bányaél, Hegyes-kő-tető és a többi bükkaljai kaptárkő csúcsába faragott lyukakra, tálszerű mélyedésekre, lefolyókkal kiképzett kőüstjeire, csatornáira tekintve mintegy megelevenednek a régmúlt idők kultikus szertartásai.


 

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.